Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. év IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
1784 Képviselőtársaim! Ez így nem mehet tovább.A Kormánynak, az önkormányzatoknak és nem utolsósorban az Országgyűlésnek hathatós intézkedések sorozatát kell hozni, hogy ez a magatartás ne terjedhessen tovább. Abból az elvből kell kiindulni,hogy aki tudn a, de nem akar dolgozni, az ne is egyék. Olyan jogszabályokat kell alkotni, és a Kormánynak ezek végrehajtását hathatósan betartatni, amelyek nyomán a munkanélküli ne életformaként fogja fel munkanélküliségét, s kiemelkedhessék munkanélküliségi állapotából . Ezt indokolja többek között, hogy az ország humán erőforrásai szűkösek, s ha valaki kivonja magát ez alól, még nagyobb nehézség elé állítja az országot. Nem ingyenélőkre van az országnak szüksége. 1989ben ellenzéki pártként olyan alapelveket és célokat fogalmaztunk meg a Kereszténydemokrata Néppártban és tűztünk magunk elé, amelyek szerint az ember és családja szociális biztonsága súlyosan ne sérülhessen, hiszen a társadalom valamennyi tagja felelős azért, hogy mindenki biztonságban érezze magát. A társa dalom elemi kötelessége, hogy a gazdasági, társadalmi események káros hatásaival szemben alulmaradt tagja számára is megteremtse a biztonságot, hogy emberi körülmények között élhessen, személyiségét kibontakoztathassa, tanulhasson, dolgozhasson, s mindez n e segélyadomány formájában történjék. Napjainkban gyakran elhangzik,mintegy folytatva az előző Kormánynak a szóhasználatát, hogy a szűkös erőforrásokat és az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve az állami újraelosztás, a redisztribúció túl nagy hánya dot képez az állami költségvetésben. A statisztikai adatokat, és a pénzügyminiszter úrnak a szavait is figyelembe véve úgy tűnik, hogy a megállapítás igaz, sőt bizonyos túlköltekezés is megfigyelhető, mert a termelési érték nagysága és a redisztribúciós rá ta nincs szinkronban egymással. Ebből a tényből az következik, hogy sem a gazdaságpolitikai, sem a foglalkoztatáspolitikai, sem pedig a szociális biztonsági intézkedések nem rendszerszerűen illeszkednek egymáshoz, s nincsenek optimalizálva. Félreértés ne e ssék, ezzel nem azt akarom mondani, hogy csökkenteni kell a szociális biztonságot, hanem azt, hogy nem elég hatékony a jelenlegi gazdaság, foglalkoztatás, elosztás- és adópolitika, valamint ezek végrehajtása. Mi, kereszténydemokraták nem véletlenü l hangsúlyoztuk szociális programunkban, hogy a legjobb szociálpolitika a jó gazdaságpolitika, s az elosztás- és adópolitikát úgy kell megváltoztatni, hogy átstruktúrálásuk révén mérséklődjön az állami költségvetés redisztribúciós funkciója, ugyanakkor növ ekedjék az egyéni és közösségi kezdeményezések, a különböző kisebbnagyobb közösségek, vállalkozások és az önkormányzatok szerepvállalása. Ezzel eljutottam ahhoz, amit programunkban mint javaslatot szeretnék tenni. Ezek a javaslatok a szociális piacgazdasá ggal komformak. 1. A Kereszténydemokrata Néppárt kiemelt feladatként határozta meg a pályakezdő fiatalok első munkahelyhez való jutásának törvényi szabályozását. Szociális programunkban szó szerint a következőket rögzítettük: "A fiatalok első munkahelyhez, valamint megfelelő bérezésre való jogosultságát törvény szinten rendezzék, az iskolából kikerülő fiatal ne munkanélküliként kezdje az életét. Ehhez megvannak a megfelelő eszközök, megfelelő munkahelyteremtő programok az állam, valamint a tripartit szervez etek részéről, valamint új átképzési és továbbképzési törvény. Ezzel kapcsolatban a Munkaügyi Minisztérium illetékesei ígéretet tettek, hogy ezt az elvünket figyelembe veszik. 2. A munkanélküliséggel főleg olyan régiókban kell szembenéznünk, ahol még nem t örtént meg az iparpolitika és a foglalkoztatáspolitika összehangolása, a fejlesztés és az átstruktúrálás iránya, ahol a fiókvállalatok és fióküzemek voltak, ahol az infrastruktúra – út, közmű, telefonhálózat, stb. – még az iparosodás kezdeti szakaszára e mlékeztet, ahol még Puskás Tivadarék találmánya is modernizálást jelentene. Ennek megváltoztatásának az eszközei: állami programok a foglalkoztatás elősegítésére. Munkahelyteremtő programok a társadalombiztosítás bevonásával. Célirányos hitelkonstrukciók r endkívül kedvezményes kamatfeltételekkel.