Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
178 "Az átalakulási közgyűlésre – ez a 39. § (2) szakasza, – a szövetkezet valamennyi tagját – ideértve a nyugdíjas tagokat is – úgy kell meghívni, hogy a meghívóhoz mellé kelni kell a 38. §ban felsorolt iratokat, amelyek: az átalakulási terv, a vagyonmérlegen felüli jegyzék a továbbra is fenntartandó, az új gazdasági társaságot terhelő szociális, háztáji és más juttatásokról. Az átalakulási közgyűlés titkos szavazással, az összes tag – ideértve a nyugdíjas tagokat is – legalább kétharmadának szavazatával – lakásszövetkezet esetében egyhangúlag – dönt a szövetkezet gazdasági társasággá alakulásáról." Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, köszönöm. Most követk ezik dr. Géczi képviselő úr, a Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Géczi József (MSZP) GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Először három dologra reagálnék röviden és azután még röviden néhány mondat erejéig szólnék általá ban. Annak idején az utópista szocialisták voltak azok, akik azt gondolták, hogy a társadalomban a nevelés eszköze az elsődleges, és a nevelés különösen veszélyes akkor, ha egy politikai hatalmi intézményrendszer akarja a nevelés eszközét a társadalom átal akulásaként alkalmazni. Én nem tekintem azt adekvát cselekvésnek, ha a törvények meghozatala helyett, az új körülmények létrejöttének a siettetése helyett lebegtetjük a szükséges intézkedések meghozatalát, nem hozzuk meg a megfelelő törvényeket, és ilyen l assú, picikicsi módosításokat és egyéb kis trükköket csinálunk, és arra hivatkozunk, hogy azért, mert még nem alkalmas arra a magyar nép, a magyar paraszt, hogy az új, nagy nyugati szövetkezeti elvek szerint dolgozzon. Hát ez a magyar paraszt már rég alka lmas volna rá! Én azt mondom, hogy tekintsük felnőttnek a társadalmat! Egyrészt a magyar mezőgazdaságban foglalkoztatottak döntő többsége megszerzett annyi vállalkozási tapasztalatot, megszerzett annyi polgárosodási élményt az elmúlt néhány évtizedben, és nem felejtett el annyit a 40 évvel ezelőttiből, hogy például ezt a szövetkezeti törvényt – amelyet már mindenki hiányol régóta – ne tudná alkalmazni. És itt térek ki arra, hogy nem a nagyüzemeket siratja itt senki – Gerbovits úr – és pláne nem azokat a rég i típusú nagyüzemeket, amelyek szerencsére azért nem egészen voltak olyanok, mint a Szovjetunióban, hanem itt mindenki most már a magyar mezőgazdaságot kezdi siratni és azt a hiányt siratja, hogy nincs alkalmuk ezeknek a meglévő üzemeknek egyáltalán átalak ulni valamivé, hanem két évig, vagy már ki tudja, még meddig itt kell lebegniök anélkül, hogy lehetőségük lenne hatékonyan gazdálkodni, másrészt pedig az új tendenciák sem láthatók. A harmadik, amire reagálni szeretnék, hogy Balsai István igazságügyminisz ter úr az imént Király Zoltán nyakába varrta ama híreshírhedt átalakulási törvényt. Csak arra szeretnék emlékeztetni, hogy annakidején a hivatalos szakmai közvélemény is, a politikai közvélemény is jelentős részeiben ezt a törvényt ellenezte. Furcsa ellen tmondása a történelemnek, hogy az akkor féllegális, félkonform ellenzék jelentős körei viszont támogatták, helyeselték. Nekem erről az volt a véleményem, hogy ennek a Parlamentnek az lett volna a feladata az első hónapjában, amikor létrejött és megalakult, hogy ezen valóban igen furcsa, ellentmondásos átalakulási törvény helyett új törvényt hozzon. Ezt kellett volna csinálni! Ehelyett mit csinálunk? Most azt hallottuk – mert Balsai úr teljesen új megvilágításba helyezte számomra, azt mondta itt kioktatólag – , hogy mint az közismert, több mint egy éve ez a dolog rendben van, hiszen az állami szférában az átalakulások az Állami Vagyonügynökség feladata, hatásköre alá tartoznak. Tehát itt voltaképpen azt is mondta az igazságügyminiszter úr, hogy a Kormány váll al felelősséget az állami szférában történő átalakulásokért. Akkor viszont nem értem, hogy milyen piros, rózsaszín és zöld fantomokat kergetnek önök itt ugyanebben az időben. Akkor miért hárítják át a felelősséget a gazdálkodás szereplőire?
