Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
1766 A három változat között csupán annyi a különbség, hogy mekkora területet szeretnének ingatlanvállalkozásba bevinni. Az 1/2es változat még az önkormányzati tulajdon ingatlanvállalkozásba vitelér ől beszél, míg a 6/1es és a 6/2es számú változatok már arról szólnak, hogy az ingatlan részvénytársaságban az önkormányzati és az állami tulajdont tulajdonba veszi. A 21. oldalon azt olvassuk, hogy a 6/2es számú változat jelenti a legmagasabb kockázatot . A relatív időszűke miatt – idézem – a tervezett 700 ezer négyzetméter építése, az ehhez szükséges infrastruktúrafejlesztés megvalósítása, a területek időben történő felszabadítása miatt rendkívül feszített beruházási idővel kell számolni. A szükséges be fektetői, elsősorban külföldi tőke bevonása jelenleg még nem biztosított. Ugyanezen az oldalon olvashatjuk azt is, hogy az 1/1es változat költségszempontból minimális kockázatot jelent, ugyanakkor alacsonyabb eredményessége nem teszi valószínűvé vállalkoz ási alapon történő megvalósítását. Tehát van egy vállalkozó, avagy vállalkozási alapon megvalósítható expotervünk, és van egy tisztán költségvetési alapon megvalósítható expoterv. A vállalkozói expo terve arra a tévhitre épül, hogy a 314 hektáros, úgynev ezett kiemelt övezetben a Maharton kívül csak állami tulajdonú ingatlanok, földek vannak. Az úgynevezett világkiállítási övezetben 20 teleknek a Mahart a tulajdonosa, 69 telek állami tulajdonú vállalatok kezelésében van, és 60 telek pedig 4 – a IX., a XI., a VIII. kerület és a fővárosi önkormányzat – tulajdonában van. E 4 önkormányzat a tulajdont, a telkek tulajdonát az önkormányzati törvény hatálybalépésével kapta meg az önkormányzati törvény 107. §ának (2) bekezdése alapján. E mellékletben számos tábláza t is található, a 6. számú táblázat szerint a tervezők 2 milliárd forintot szánnak területszerzésre. Területelőkészítés és területszerzés összesen 17 milliárd forint. E területek értékesítéséből 36 milliárd forint bevételre számítanak. Ahogy Kupa úrtól hal lhattuk, nem is olyan nagyon régen, talán egy órával ezelőtt, a 314 hektárból 200 hektárt kellene a befektetők tulajdonába átengedni. A maradék 14 hektárból 80 hektáron kiállítást rendeznénk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök nevezhetik vállalkozási expónak , hogy az önkormányzati tulajdont használják az expo felépítésének fedezetéül. De nekem erről A Pál utcai fiúk vörösingesei jutnak eszembe, akik odamenve Nemecsekhez, azt mondták, hogy: Einstand. Van egy nagy különbség … (szórványos taps) …, ebben a pillan atban nem az üveggolyókat, hanem a grundot veszik el. Lukács úr fölhívta a figyelmünket arra, hogy alapos tanulmányok folytatása után talán a munkanélküliséghez is hozá tudunk szólni. Ez évi augusztusi adatok alapján kiemelnék három megyét és Budapestet a munkanélküliségi adatai alapján, de nemcsak a munkanélküliségi adatokat szeretném önökkel megismertetni, hanem egyéb számokat is. BorsodAbaújZemplénben több mint 31 ezer munkanélküli van. A társas vállalkozások száma kicsit több mint kétezer. Az egy lako sra jutó jövedelem, adóköteles jövedelem pedig 63 ezer forint. SzabolcsSzatmár megyében 27 ezer munkanélküli van, és a társas vállalkozások száma csupán 1400. Az egy lakosra jutó adóköteles jövedelem viszont 50 ezer forint. Budapesten a munkanélküliek szá ma 17 ezer. A társas vállalkozások száma 16 ezer. Az egy lakosra jutó jövedelem 108 ezer. Én nagyon bízom abban, hogy Lukács úrnak nem kell ezeket a számokat elmagyarázni, hogy miért soroltam őket föl. Vannak az országban olyan térségek – és még BácsKisku n megyét nem is említettem – , ahol nemcsak a vállalkozások nem fejlődnek, nem szaporodnak, hanem az egy főre jutó átlagjövedelem is nagyon alacsony, és a munkanélküliség viszont nagyon magas. Budapest és környéke nem ezek közé a területek közé tartozik. De nézzük, hogy mit ír a programtervezet vagy a törvénytervezet melléklete. A 48. oldalon, ahol a világkiállítás és a kapcsolódó fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatását vizsgálják a tanulmányírók, a következőket olvashatjuk: Az építkezések által indu kált bruttó termelés növekedésének minden milliárd forintja mintegy 1100 fő munkaerő foglalkoztatására adna
