Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - Bejelentés: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1747 Dr. Tarján Lászl óné környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár válasza TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint elnök úr is említette, tárcakö zi megegyezés született, hogy a KTM válaszol, tekintettel arra, hogy a kémények általános szabályozásában tárcánk is érdekelt. A következőkben szeretnék a feltett kérdéseikre választ adni. A felvetett első kérdéssel kapcsolatban szeretném rögzíteni, hogy m ind a kéményekkel kapcsolatos követelmények, tehát a méretek, anyag, tömörítés, mind azok építésének és használatának szabályai, továbbá az azokkal kapcsolatos engedélyezés és felülvizsgálat szabályai élő, hatályos előírások. Ezek konzekvens érvényesítése mellett újabb intézkedés, legfeljebb az élő szabályok megerősítése lehetne, amely nyilvánvalóan csak formális, és így nem szükséges. Sajnálatos tény azonban, hogy épületállományunk, azon belül is a lakóépületek karbantartási, felújítási munkáinak végrehajt ásában több éves, sőt több évtizedes lemaradás van. Ez az épületszerkezetek és azok között a kéményszerkezetek állagának leromlásában is jelentkezik. A helyzet abszurditása abban áll, hogy helyrehozataluk alapvetően pénzügyi kérdés és nem műszaki probléma. Emellett tudomásul kell venni azt a tényt is, hogy egyegy kémény megbízható működése, az írott és élő szabályok megtartásán és a követelmények kielégítésén túlmenően, jelentős mértékben függvénye a telepítés helyének és a meteorológiai viszonyoknak is. A második kérdéssel kapcsolatosan: a megvalósítása, álláspontunk szerint, a javaslattevők vélelmezett célkitűzésének, nevezetesen a kémények működési biztonságának megvalósulását nem jelentené, mivel utólagos ellenőrzésről van szó, tehát nem segítenék elő, sőt kimondatlanul is csökkentenék a használónak vagy a tuljadonosnak az építésügyi törvényben előírt folyamatos, jó karbantartási kötelezettségéből eredő felelősségét. Tisztelt képviselőtársaim azon javaslata, mely szerint rendszeres hatósági ellenőrzés le gyen, egy önálló, dekoncentrált szervezetet, ennek létrehozását igényelné. Ennek lehetőségét minisztériumunk meg fogja vizsgálni. A harmadik kérdéssel kapcsolatban meg kívánom jegyezni, hogy az új építésügyi törvény folyamatban lévő előkészítése során terv ezzük, hogy a törvény kivitelezéssel foglalkozó részét az építéssel kapcsolatos felelősségre, a kötelező építésellenőrzésre, a vagyon- és felelősségbiztosításra is kiterjesztjük. Mielőbb el kívánjuk érni szabályozási munkával, hogy a kivitelező szervezet g azdasági megfontolások alapján a saját maga által végzett kivitelezési tevékenységét úgy biztosítsa, hogy ezzel megteremtse egy későbbi esetleges meghibásodás kijavításának anyagi hátterét is. Ugyanakkor a biztosítási feltételeken keresztül határozott öszt önzéssel lehetségessé válik a jó minőségű munkavégzés feltételeinek a megteremtése a vállalkozók részéről. Ez a biztosítás azonban, álláspontunk szerint, az épület egészére, vagyis nemcsak a kéményekre kell, hogy kiterjedjen. A negyedik kérdéssel kapcsolat ban határozott véleményünk, hogy kéményügyben a törvényi szintű szabályozás indokolatlan. Amint jeleztem már, a szükséges szabályok ma is élők, a kialakult gyakorlat szerint azok rendszeres felülvizsgálata és összehangolása folyik. Az interpellációban emlí tett diszharmónia konkretizálása esetében természetesen annak felszámolását haladéktalanul megtesszük. A fűtőkészülékek folyamatos fejlesztése, típusváltoztatása a szabványok korszerűsítését és naprakész alkalmasságát igénylik. Minisztériumunk ezt a felada tot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal együtt folyamatosan végzi. Problémát okoz, hogy a kémények az épületek szerkezetei, míg a hozzájuk kapcsolódó fűtőberendezések később, a használók igényei szerint választhatók meg és cserélhetők többszörösen is. A problémák jelentős része abból a szemléletből ered, amely egy kémény megléte esetén bármiféle tüzelőanyagú, teljesítményű vagy típusú fűtőberendezés égéstermékelvezetését megoldottnak vagy megoldhatónak tartja. Tehát a kéményekkel kapcsolatos problémák számának csökkentése oly módon érhető el, ha meglévő kémények esetében azt jól karbantartják, és abba csak az előírások szerint megengedett berendezést kötik be, ha a kéményt a telepítés helyén meglevő meteorológiai viszonyoknak megfelelően alakítják ki, ha bárminemű rendellenesség esetén a kémény üzemeltetését a hiba elhárításáig leállítják, és