Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ)
1729 A második megjegyzésem: Mile Lajos indítványa kimondja, hogy a vagyont ideiglenesen kezelő szerveze t jogi személy. Szeretnék emlékeztetni a nyáron lefolytatott vita szakmai részére. Akkor is elmondtuk, most kénytelen vagyok megismételni. Jogi személyiség Magyarországon lehet gazdasági társaság. Ebben az esetben a társasági törvény érvényes rá. Jogi szem élyiség lehet egyesülés, ebben az esetben az egyesülési törvény érvényes rá. Jogi személyiség lehet állami szerv, gyanítom, hogy ez a törvénymódosítás az állami szervvé válás irányába viszi el a szakszervezeti vagyont ideiglenesen kezelő szervezetet. Gyaní tom, mert a törvénytervezet ezt nem mondja ki. Ugyanakkor rendelkezik a vagyont ideiglenesen kezelő szervezet ügyrendjéről, márpedig úgy gondolom, hogyha egy Parlament egy szervezet ügyrendjéről rendelkezik, akkor az a szervezet sem gazdasági társaság, sem egyesület nem lehet. Végül, harmadszor úgy gondolom, hogy ez a javaslat elfogadásra azért is alkalmatlan, mert nem oldja meg a vagyont ideiglenesen kezelő szervezet működésével kapcsolatban a legnagyobb szakszervezeti, politikai aggályt, azt tudniillik, h ogy ez a szervezet nem emeli be, nem vonja be a vagyonról való döntés lehetőségeibe a szakszervezeti tagságot reprezentáló konföderációk jelentős részét. A javaslatot tehát átgondolatlannak tartom, tárgyalásra és döntésre alkalmatlannak. Kérem képviselőtár saimat, hogy ezt mérlegeljék! Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Haraszti Miklós, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Haraszti Miklós (SZDSZ) HARASZTI MIKLÓS (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Először is szeretném megelégedésemet kifejezni afölött, hogy végre legalább egyetlen képviselő a Szocialista Pártból elismerte, hogy a Parlament által hozott törvény megsértésével állunk szemben akkor, amikor az MSZOSZ az ismert módon viselkedik, akad ályozza, szabotálja, blokkolja az összes magyar munkavállaló által összehozott szakszervezeti vagyonnak a közös használatát. Lényegében ezt a történelmi célt szolgálta a Parlamentnek az a döntése, amellyel egyszer, kivé teles alkalommal, a jogállamokban szokatlan, de a rendszerváltásokban nem szokatlan módon beleavatkozott a szakszervezeti vagyon sorsába, és meghozta ezt a történelmi esélyegyenlőséget létrehozó döntést. Nagyon helyes volna, hogyha a Szocialista Párt össze s képviselője megértené azt, hogy tényleg ez folyik, és az általuk más esetekben elég melegen védett jogállamiság alapjára helyezkednének ebben a kérdésben is, és egyetemlegesen elítélnék ezt a módszert, amellyel az MSZOSZ itt él. Ugyanakkor pontosan a jog államiság szempontjából, és ennek a védelmében érvel a szabaddemokraták álláspontja, amikor azt mondja, hogy a Parlamentnek a jogállamiság érdekében önkorlátozást kellene gyakorolnia, amikor egy, egyébként történelmileg és jogilag is helyes célt követ, a s zakszervezeti esélyegyenlőséget. Valóban, a jogállamiság alapjai gyengülnének meg, ha minden esetben, amikor törvénysértéssel – és ráadásul egy olyan fontos kérdésben elkövetett törvénysértéssel, mint a munkavállalók jogai – találkozván, mindig a törvényt ráncigálnánk odébb, és próbálnánk meg ehhez a törvénysértéshez igazítani, és a törvénysértést parlamenti szinten ilyen módon megoldani. Ezért javasoljuk azt, hogy mindazok a frakciók ebben a Parlamentben, amelyek számára fontos dolog az, hogy a munkavállal ók élhessenek a jogaikkal, hogy a mindnyájuk által összehozott vagyonnal élhessenek, hogy a szakszervezeti választásokon az új, független szakszervezetek, a munkástanácsok és a Liga ne legyenek kijátszva, ne legyenek blokkolva ettől a vagyontól, ezek
