Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - PALKOVICS IMRE (MDF)
1721 Természetesen itt a szabad szakszervezeti választásokra gondolt Matyi László, pontosabban a nem egészen ugyanazt jelentő szakszervezetek közötti választásra. A módosító javaslat arról szól, hogy a VIKSZ is eladogathatja a szakszervezeti vagyontárgyakat. A B) változat ezen is túlmegy, megsérti a konszenzus elvét, hiszen az igazgató tanács vagyont elidegenítő döntéséhez nem ír elő egyhangúságot, csupán határozatképességet. A határozatképesség a módosító javaslat szerint ak kor is fennállna, ha a tagoknak csupán a fele van jelen. Azaz elvileg a munkástanácsok és a liga képviselői kettesben minden fölött rendelkezhetnek, sőt ad absurdum még az is előfordulhat, hogy egy másik épületben a másik kettő jön össze és szintén rendelk ezik. Remélem, sem a munkástanácsok, sem a liga tagszervezetei, vezetői és tagjai nem vállalják fel ezt a kirekesztést. Ilyen áron vagyonhoz jutni e mozgalmak erkölcsi halálához vezethet. Mi lesz akkor például, ha teszem azt, Forgács úr és Palkovics úr a k örülmények szerencsétlen egybeesése okán egyszerre betegednek meg, és a sebtében odaküldött helyettesítők jóindulatú óvatlansággal eladnak egynémely székházat? (Közbeszólások.) Akkor arra kell törvényt hozni. Amennyiben a Parlament ezt a javaslatot törvény i rangra emeli, és a VIKSZ ügyrendjét szabályozza, elvileg egy társadalmi szervezet ügyrendjét szabályozza, viszont ha a Parlament szabályoz egy ügyrendet egy szervezetnél, akkor az már állami szervezet, tehát a VIKSZ voltaképpen kvázi állami szervezetnek is tekinthető a továbbiakban. A szakszervezetek államosításának stratégiája a XX. században néhányszor már kudarcot szenvedett. Jogi személynek nevezi a VIKSZet a tervezet, ugyanakkor nem szól arról, hogy mi ennek a jogi személynek a székhelye, hogyan jön létre, egyáltalán kijelenti azt, hogy ez jogi személy, és ezzel a dolgot befejezettnek tekinti. Uraim! A legitimitást keresztény elvek mentén nemcsak hiba, hanem bűn is összetéveszteni a mindenhatósággal. Nagyon kérem képviselőtá rsamat, vonja vissza javaslatát. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Palkovics Imre, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Palkovics Imre (MDF) PALKOVICS IMRE (MDF) Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Az a véleményem, hogy ebben a helyzetben semmi értelme, semmi helye nincs a hisztériának, nagyon higgadtan kellene ezt a kérdést megbeszélnünk, ugyanis a nyáron meghozott törvény kapcsán elég sok félreértés, illetve rosszhiszeműség lett a közvéle ményben elhintve. Ennek a visszhangja meg is van, ez tükröződött vissza Géczi képviselőtársam hozzászólásából is. Számtalan félreértés van. Egyet szeretnék legelőször tisztázni. A VIKSZ működésével kapcsolatban a VIKSZ üléseit hivatalosan meg kell hirdetni . Tehát a VIKSZ tagjai hivatalos értesítőket kapnak erről az ülésről, és ezt úgy kell megtenni, hogy a visszajelzés egyértelmű legyen, tehát tudomást kell szereznie mindenkinek arról, hogy VIKSZülés következik a programmal egyetemben. Abban az esetben, ha valaki a javasolt témával nem ért egyet, amit a VIKSZ a napirendjére tűzött, akkor elmegy oda, mert törvényes lehetősége van, és él a vétójogával és megakadályozza azt, hogy a Palkovics Imre – bocsánat, hogy magamat előreveszem, de negatív példa – és a Fo rgács Pál eladja bárkinek a feje fölül a házát vagy a vagyonát. Tehát ez a vád nem áll, mert minden egyes esetben lehetősége van minden egyes törvényes résztvevőnek, hogy ezt megakadályozza. Tehát innentől kezdve nem értem azokat a vádakat, amelyek ezzel k apcsolatban elhangzanak. A másik ilyen fontos szempont, amit meg kell itt említeni, az, hogy az MSZOSZ kongresszusára – amelyik napirenden van, 22én kerül megrendezésre – fontos dokumentumokat bocsátottak közkézre, így eljutott hozzánk is, tehát nem holmi kerülő utakon. Ebből egyértelműen kitűnik az, hogy a VIKSZ, illetve a XXVIII. törvény rendelkezéseit messzemenően nem tartják törvényesnek és nem tartják figyelemre méltónak, mert olyan rendelkezéseket hoztak, illetve módosító javaslatokat az
