Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOGÁRDI ZOLTÁN (MDF)
173 Sajnos mindig a legkevésbé rossz megoldást kell választanunk, ugya nis az előző időszak eljátszotta helyettünk azt a lehetőséget, hogy a jó megoldásokat válasszuk. Az, hogy nem értik a külföldi szakértők, nem sikerül nekik megmagyarázni, hogy milyen törvénykezés van a magyar Parlamentben, én teljesen megértem őket. Ők ily en problémával soha életükben nem találkoztak, és milyen szerencséjük van! Ugyanis annak idején, amikor készítettük a programot, mármint a párt programját, hogy hogyan alakítsuk át a magyar gazdaságot, jöttek ide nagy tudású szakértők, adtak tanácsot, de a mikor azt kérdeztük tőlük, hogy mi legyen a következő lépés, és ne arról beszéljenek, hogy milyen legyen a gazdaság öt vagy tíz év múlva, akkor azt mondták: "Ne haragudjatok, nekünk ilyen gyakorlatunk nincs. Ha majd privatizáltatok, ha majd lesz gazdája mi ndennek, ha majd elindul egy piacgazdaság, akkor meg tudjuk mondani, hogy mit csináljatok, és ahhoz pénzt is tudunk adni, szakértőket és mindent." De mi egy átmeneti időszakban vagyunk és ebben az átmeneti időszakban sajnos tényleg kell olyan törvényeket h ozni, amelyek nem teljesen konformok a nyugati törvénykezéshez. Egyébként az a kicsengés, ami itt a hozzászólásokból az ember fülét megütötte, miszerint ez a koalíció esetleg a köztulajdon, mármint a szövetkezeti tulajdon ellen lenne, és hajlandó ezé rt alkotmánysértésre is, azt hiszem teljesen fals. Azt hiszem, ez a koalíció fogadta el azt az Alkotmányt, amelyiknek a 9. §a kimondja, hogy "A köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Ez a koalíció hozzájárulása nélkül ne m mehetett volna át, és vegyük tudomásul, ez a kitétel a probléma, ebbe ütközünk bele minduntalan, amikor mi elismertük az Alkotmányban azt, hogy ezek a szövetkezetek márpedig szövetkezetek. Azt nagyon jól tudja Palotás úr is és az ellenzéki oldalon is, ho gy ezek a szövetkezetek nem olyan szövetkezetek, mint a nyugati szövetkezetek. Nem is úgy jöttek létre. Azt feltételezni, hogy ezekben a szövetkezetekben márpedig teljes demokrácia van, kérem, teljes ismeretlenségről tesz tanúbizonyságot. (Taps a jobb olda lon.) Nem tudjuk olyan mértékben felvilágosítani az embereket, hogy élni merjenek azokkal a jogokkal, amiket nekik a jog biztosít. Ez az előterjesztés természetesen egy kényszer szüleménye, kényszer szülte, mert szerettük volna a tagságot olyan helyzetbe h ozni, hogy a vagyona fölött rendelkezhessen. Ez a helyzetbe hozás a szövetkezeti törvény által lesz lehetséges, ez a szövetkezeti törvény remélhetőleg még november 8a előtt elfogadásra kerül, és erre az időszakra kell felfüggeszteni ezt a bizonyos átalaku lást. Hogy miért kell felfüggeszteni? Azért, mert ez mindenki ellenére van, minden tisztességes ember ellenére van, még akkor is, ha részben igazat adok Juhász képviselőtársamnak abban, hogy kárt is okoz, de ellenére van a tagnak, a tsztagnak, ugyanis az átalakulással külső vagyon is bekerülhet a szövetkezetbe. Addig nincs probléma, amíg a vagyont felosztják egymás között és külső pénz nem kerül be. Abban a pillanatban viszont, amikor külső pénz kerül be, mindjárt felértékelődik a külső pénz azáltal, hogy a közös vagyon nem esett át egy reális vagyonértékelésen. Reális vagyonértékelés pedig nincs, mert azt a piac végezhetné el. Mondok egy példát: Ha a szövetkezet vagyonából egy részt, ami piaci érték szerint 10 milliót ér, könyv szerinti érték szerint mondj uk 2 millióra értékelnek – ilyen számtalan van – , kívülről valaki bevisz 2 milliót, ez együtt ér 12 milliót, de amikor visszaosztásra kerül, akkor a külső már 6 milliót ér, ugyanakkor amikor a belső érték viszont még csak szintén hatot ért, holott ez erede tileg is 10et ért. Itt van egy óriási csalási lehetőség. Én nem azt mondom, hogy a tszvezetők csalók, nem erről van szó. Én csak arról beszélek, hogy ez a lehetőség benne van és meg kell védeni azokat, akikről Király kollégám úgy beszélt, hogy védjék meg ők magukat, vívják meg a háborújukat. Azt hiszem, honvédelmi miniszter úr megerősíthet engem abban, hogy a háborúhoz fegyver is kell. Fel kell fegyverezni azokat a tagokat, akiktől azt szeretnénk, ha megvédenék magukat. A másik oldalon ellenére van ez az átalakulás a tisztességesen gondolkodó szövetkezeti vezetőknek is, ugyanis egy ilyen lóhalálában keresztülvitt átalakulás, amit a tagság természetesen megszavaz, mert félti az állását, nincs elválasztva egymástól a tulajdonosi és az alkalmazotti viszony,
