Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
171 kérdését, én úgy gondolom, hogy ebben a Házban jó elővenni az alkotmányosság kérdését – , hogy az Alkotmány nem engedi meg a tulajdonosnak a tulajdon feletti rendelkezési jogát csorbítani. Pontosan felsorolja az okat az eseteket, amikor ezt megteheti. Én nem tartozom azok körébe, akiknek különösebben szívügye az a szövetkezeti szektor, amely az elmúlt négy évtizedben bizony nem igazán a magántulajdon elvei szerint működött, és rendesen összemosásra került az akkor i állami vállalkozások működésével, de szeretném hinni, hogy inkább veszteségeket kell elszenvedni, de a továbbiakban ennek ellenére nem lehet a tulajdonokat megkérdőjelezni. Ma már nem állami vállalat a szövetkezet akkor sem, ha annak az alakulása vagy an nak vagyonának alakulása megkérdőjelezhető lett volna. Ezért az állam ne terjesszen be olyan intézkedést, amely ezekben a rendelkezési jogokban megpróbál korlátozni. Szeretném azt is elmondani, hogy nem annyira bonyolult a szövetkezet tagjainak érdekében b eterjesztett kérdéskörben megtalálni a jó megoldások körét. Igenis lehetősége van – ha visszásság van, ha nem jól képviselik az érdekeit e kör vezetői – ennek a törvényhozásnak megoldást kínálni, csak azt kell pontosan tudni, hogy ki a tulajdonos. Ezekben az esetekben a szövetkezet tagságának az érdekeit kell megvédeni, ezért olyan törvénytervezetet kellene a jelen helyzetben behozni, amely a tagságot hozza az érdekei védelmének megfelelő vagy erősebb pozíciójába, és akár a tagság egyhangú döntéséhez vagy n agyon szigorú döntésekhez kellene kötnie – de a tagság döntéséhez – , hogy kíváne értékesíteni az ingatlanból, nem kíváne értékesíteni, a tulajdona felett hogyan kíván rendelkezni. Tehát elképzelhető, hogy a jelen szituációban mód van a szövetkezeti törvé nyen belül – bár én úgy gondolom, meg tudná a tagság védeni az érdekeit, de lehet, hogy nem ismerte fel a tagság ezen jogosítványait kellő mértékben – , hogy adjunk a kezébe sokkal pregnánsabb, sokkal egyértelműbb, a kisebbségi tagságot is védő jogi rendelk ezéseket, de ő védje meg a saját érdekét, tudniillik az ő tulajdonáról van szó, és nem kell az állami tiltást ebbe a rendszerbe behozni. Szeretnék befejezésül azért két gondolatot elmondani. Nem jó, ha a Házban képviselőtársainkat állandóan támadjuk, vagy egymást, vagy kormányzati oldalról, és nem igazán jók azok a példák, amikor azt mondjuk, hogy a Btkban nem kellene 10 gyilkos miatt a gyilkosságra vonatkozó jogszabályokat kihagyni. Szeretném elmondani, hogy a 10 gyilkosra vonatkozhat jogszabály, de nem k ellene átmenetileg 10 millió embert leültetni. (Taps.) Tehát visszafordítható egyrészt minden hasonlat, tehát ezért kár. Amit ennél sokkal fontosabbnak tartok, az viszont a miniszter úrnak szól, és ebben mindig kérem a plenáris ülést vezető házelnökö t, hogy akadályozza meg, ha a miniszteri székből szerepzavarra kerül sor. Ebben a Házban ugyanis a miniszter úrnak nem feladata értékelni a képviselők munkáját. A képviselőknek feladata a Parlamentnek felelős miniszter munkáját értékelni. Erre vonatkozó me gjegyzéseket úgy gondolom, nem kellene tenni. Azért reagáltam én rá, mert úgy gondolom, hogy nem az érintett képviselőnek kell ilyenkor erre válaszolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Dr. Balsai István miniszter úr kíván szóln i. BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Képviselőként reagáltam Palotás képviselő úr. (Közbeszólás: Nem lehet!. Zaj, mozgás.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen, ez akkor nem derült ki miniszter úr a felszólalásából (derültség) …, de így utólag az Országgyűlé s, gondolom, tudomásul veszi. Szólásra következik dr. Eörsi Mátyás képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
