Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 19. kedd, az őszi ülésszak 26. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat, a gépjárműadóról szóló törvényjavaslat és a föladadóról szóló törvényjavaslat együttes expozéja - SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1695 SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kormány a következő évi adótörvények nagy részét beterjesztette a Parlament elé, az elnök úr éppen most adta ki bizottsági ülésekre a jövedelemadótörvényeket és a beterjesztett adótörvények közül, amelyek a költségvetést megalapozzák, hármat: a gépjármű, a föld- és a fogyasztási adótémákat a bizottságok feldolgozták, s ezért van mód arra, hogy az ez zel kapcsolatos bevezetőmet megtartsam. Szokatlan módon, egyébként a házbizottság véleményét is mintegy visszaigazolva, mind a három, a bizottságok által megtárgyalt adótörvény beterjesztését egyszerre kívánom megtenni. Az adótörvény egészéről csak néhány szót szeretnék szólni. A módosítások részben technológiai jellegűek, amelyek a megváltozó törvényekhez igazodnak – a számviteli törvényhez – , részben rendszerszerű változásokat tartalmaznak – elsősorban a jövedelemadóknál – , részben pedig olyan egységesíté seket tartalmaznak, és olyan új elemeket is tartalmaznak, mint amit a ma tárgyalandó három törvény jelent. Összességében szeretném kiemelni az adótörvények egészének gazdasági hatásával kapcsolatban, hogy az, amivel mérni szoktuk az adó nagyságrendjét a me gtermelt jövedelmen belül, hogyan alakul, és ez mutatja, hogy milyen irányban mozdul el az egész gazdaság építése abban az értelemben, hogy mekkora az állami szerepvállalás. Ennek nemzetközileg is elfogadott mutatószáma, mércéje nyilvá n a GDPhez mért elvonás nagyságrendje. Az állami szerepvállalás csökkenése tekintetében azt hiszem, jó irányba mutató lépésnek tekinthető, hogy az államháztartás egészében újraelosztott jövedelem a GDP 62,3%áról 59,6%ra csökken, ezen belül a központi kö ltségvetés és a Társadalombiztosítási Alap által centralizált jövedelem aránya mérséklődik, az önkormányzatoké és az elkülönített állami pénzalapoké pedig nő. A központi költségvetésben centralizált jövedelem a GDPhez viszonyítva is csökken, 29,7ről 29,2 %ra. Először engedjék meg, hogy a három adó közül a fogyasztási adóról szóló törvényről mondjak néhány gondolatot. A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat beterjesztett változása, ami a korábbi fogyasztási adórendszert megváltoztatja, egyébként a fogyasztási adórendszer és árkiegészítési rendszer alapvető tulajdonságait nem érinti, megmarad az egyfázisú forgalmiadójelleg. A javaslat egységes szerkezetben, alapvetően a korábbi rendszer szerint funkcionál. Három komoly vá ltozást tartalmaz a korábbihoz képest. Ezeket szeretném kiemelni. Először azt, hogy majd a költségvetés kapcsán lehet megtárgyalni a mellékletben rögzített árkiegészítés és fogyasztási adó mértékét. Nyilvánvalóan itt a támogatásleépítési program keretében szükségszerű változások következnek be. A költségvetés kapcsán fogjuk benyújtani azokat a mellékleteket, amelyek valóban azt mutatják, hogy hogyan indul el, hogyan folytatódik a költségvetésből történő támogatásleépítési program. Másodszor szeretném kieme lni azt, hogy megváltozik az import kezelése a fogyasztási adó tekintetében. A fogyasztási adó szabályozásában ez jelentős módosulás, az adó megállapításának változását jelenti. A javaslat szerint az import termékek adóját is az ÁFÁhoz hasonlóan a vámható ság veti ki. Az adózás minden, a kereskedelmi vámtétellel, vagy az azt helyettesítő átlagvámmal vámkezelt, az adó hatálya alá tartozó termékre kiterjed. A változás azért szükséges, mert jelentősen bővült az importőrök köre, illetve kereskedelmi mennyiségne k is minősíthető behozatalra a magánforgalomban is sor kerül és természetesen került is. Az indokolt versenysemlegesség és az adókötelezettség betartása a tervezett változásokkal biztosítható.
