Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 18. hétfő, az őszi ülésszak 25. napja - Határozathozatal a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az 1991–1992. évi vagyonpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
1690 forgatható át és jelenleg válságban lévő ágazatokban használható igazán: bányászat, kohászat stb., vagy pedig egyáltalán nem szakképzett ez a munkaerő, hanem egyszerűen egy jelentős s zakképzetlen munkaerőkínálat van. Ezeket, hogy mennyiben tudja az expo fejlesztése felszívni, ez két dolog miatt problémás. Az egyik az az, hogy tekintettel a szűk határidőkre és valóban a színvonalbeli különbségekre, egyáltalán nem valószínű az, hogy itt tömegével jelentkezik a szakképzetlen vagy a szükségleteknek nem megfelelő szakképzettségi struktúrájú munkaerőfeleslegre kereslet. Ennek a munkaerő feleslegnek a területi elhelyezkedését tekintve pedig külön problémát vet fel, hogy hogyan lehet azt mego ldani, ha ez mégis jelentkezne, az ország távoleső vidékein élő emberek, akik most jelenleg munka nélkül vannak, vajon hogyan tudnak Pesten állást találni ezzel kapcsolatban, hol lehet őket elszállásolni, hol lehet őket normális emberi körülmények között e lhelyezni. Összességében erről az érvről azt lehet mondani, hogy nem kizárt, hogy az expo bizonyos munkanélküliséget felszív, azonban ne legyenek illúzióink, pontosan a területi és a szakképzettségi struktúrákban jelentkező problémák miatt, hogy ez úgy jel entkezik, hogy csináljunk expót, mert az gyakorlatilag megszünteti vagy jórészt elszívja Magyarországon a munkaerőfelesleget. Ez egyáltalán nem igaz így. Összegezve, és akkor még egy mondatot hadd mondjak hozzá, az viszont a finanszírozás oldaláról egésze n biztos, azért, mert rövid a határidő és feszítő ez a határidő, bizonyos objektumokat, bizonyos projekteket meg kell valósítani, fel kell építeni, kapacitások kellenek hozzá stb., stb., hogy ez kimutathatóan, és a tapasztalati tények ezt igazolják, minden beruházás esetén egyszerűen növeli a költségeket. Tehát ez relatíve drágább beruházás, mint hogyha ezt kényelmesen, időben elnyújtva, optimális kapacitás alkalmazása mellett lehetne megvalósítani. Annak a négy érvnek a hatására, illetőleg ennek a finanszí rozási megjegyzésnek a hatására, én így tudnám összegezni az expo megítélését, hogy a területi feszültségeket nem enyhíti ez az expo, a munkanélküliségre gyakorolt hatása az csekély, a gazdasági élénkítő hatása kétséges. Olyan infrastruktúrát fejleszt, ame lyre nem biztos, hogy nekünk szükségünk van ebben a jelenlegi helyzetben, viszont az elmondható, hogy ez rendkívül drága fejlesztés. Összességében azt mondhatom, hogy ezért mi nem tudjuk támogatni az expo megrendezését. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretnék vi sszautalni az elmúlt heti vitára, amikor is arról volt szó, hogy az expovita kapcsán gazdaságpolitikák, gazdaságpolitikai filozófiák ütköznek. Én akkor azt állítottam, hogy az én véleményem szerint az expo az egy nagy fejlesztési program, jelentős állami kiadásokkal jár, és alapvetően egy keresletélénkítő gazdasági program. Hogyha tekintetbe vesszük, hogy honnan finanszírozható ez, és itt a Programirodának a kiadott közleményeit, megjelent újsághirdetéseit végigvizsgálva láthatjuk, hogy azért a sajáterős, tehát a befektetői részvétel, még a Programiroda által tervezettben sem haladja meg az expo forrásainak az 50%át. Teljesen nyilvánvaló, és ezek a legoptimistább számítások, de például a Magyar Hírlapban a sajáterős részvétel az expo, pontosabban a világki állítási iroda anyagában mindössze csak 10%. Tehát ilyen számok között ingadozik a befektetői részvétel. Nyilvánvaló, hogy a többi forrást azt valahonnan meg kell teremteni. Na most, honnan lehet ezt megteremteni? Egyrészt külső adósságból. Nyilván, azt go ndolom, hogy Magyarországon senki sem képviselhet igazán olyan fejlesztési projektet, amely jelentős külső adósságnöveléssel jár. A másik lehetséges finanszírozási forma, az nyilván az adóemelés, de tudjuk azt, hogy ez rendkívül népszerűtlen egyébként is a z országban, ráadásul nagyon feszített a költségvetés, nagyon nagyok a lakosság adóterhei, tehát ennek a lehetséges finanszírozási útnak is nagyon erősek a korlátai. A harmadik lehetséges finanszírozási út pedig a belső államadósság növelése, és ezzel mint egy későbbre hárítjuk át azt a terhet, amit az expo felépítése jelent. Na most, akármelyik valósul meg, tekintettel arra, hogy ebben a költségvetésben felesleges források vagy szabad források nem állnak
