Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
167 Egyébként Király Zoltán akkor is tagja volt a Parlamentnek, amikor a rosszul eldöntött átalakulást és az állami vagyon védelmével kapcsolatos törvényt a korábbi Parlament meghozta. Ezt kellett helyrehozniuk tavaly. (Közbeszólás: Úgy van! – Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Lakos Lás zlót, hogy felszólalni kíváne, mert előadó is volt. (Lakos László: Igen.) Tessék parancsolni. Felszólaló: Dr. Lakos László (MSZP) LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi véleményt mondhattam el csak nyilván a napi rend beterjesztésekor. Ettől részben eltér a saját véleményem és a frakció véleménye. A beterjesztett törvényjavaslat címével és terjedelmével ellentétben nem a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályok elfogadásáról szól, hanem ahogy már elmondtuk, ez a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak drasztikus korlátozása, amit kénytelen vagyok elmondani, hogy szabadon választott Parlamentünknek kedvenc és végeláthatatlan törvényalkotási területe immár. Vajon milyen célt kíván elérni a beterjesztő a törvényjavaslat megalkotásával? Az írásos indoklás szerint valódi választási lehetőség megteremtését, a valóban önkormányozó, illetve a tőketársaság között. Nos, ez a javaslat semmilyen választási lehetőséget nem kínál senkinek, még az eddigi állami ellenőrzésűt is megvonja, hanem csak tiltást tartalmaz, a szövetkezeti tagok tulajdonosi jogainak durva korlátozását. Az indokolás egyéb részei éppen ennek az ellentmondásnak az alapján összefüggéstelenek – az írásos indokolásról beszélek elsősorba n – , nincsenek ok – okozati kapcsolatban a törvény tárgyával, részben pedig nem felelnek meg a valóságnak. Az a tény, hogy számottevően megnőtt a szövetkezetek gazdasági társasággá történő átalakulása, önmagában ugyanis nem indokol semmit. Különösen e törvén yjavaslat elfogadását nem, hiszen a tulajdonosok, közöttük a szövetkezeti tagok – természetesen még a most beterjesztett új szövetkezeti törvény tervezete szerint is – alapvető joga dönteni arról, hogy vagyonukat milyen gazdálkodási formában működtetik. A társasággá átalakulás az indokolással ellentétben sajnos természetes következménye a szövetkezetek körül kialakított helyzetnek, a vezetés a múlt kövületeként megújulásra képtelen és életképtelen szervezetekként kezeli őket, a szövetkezeti tagokat tulajdon osi jogaikban ismételten korlátozzák, lehetetlenné téve ezzel a gazdasági versenyben az eredményes részvételüket, és a körülöttük kialakult bizonytalanság nem ideiglenes, hanem hosszú ideje tart, ami sok üzem számára végzetes a mezőgazdaság egyéb gondjaiva l együtt. Ezért természetes, hogy olyan szervezeti formát választanak, amelyben más gazdálkodókkal azonos jogokat élvezhetnek. Nem felel meg a valóságnak az indokolásként ma már kétszer elhangzott rész, hogy az átalakulás esetén a szövetkezeti tag elveszít i a szövetkezeti vagyonból rá jutó rész felét, hiszen a vagyonkezelőnek kötelessége a tagok érdekeinek megfelelően kezelni azt a jelenleg érvényes törvények szerint is, és lehetőség van azt a jogos tulajdonosaikhoz visszajuttatni az átalakulás után. A vagy on jelenlegi szabályozás szerinti mintegy tíz százalékának a sorsa pedig nem ellentétes, hanem éppen összecseng a szövetkezeti tulajdonról készülő törvénytervezetekkel. Tisztelt Országgyűlés! Rossz, káros ez a törvény, mert megakadályozza a szövetkezetek á talakulását, kirekeszti őket az európai gazdaságba integrálódásból a társulással kapcsolatban, elzárja előlük a tőkebevonás lehetőségét, fizetőképtelenné válnak fedezet hiányában, és sajnos ez az ősz az első ilyen ősz lesz a mezőgazdaságban, és továbbra is bizonytalanságban tartja ezeket a gazdaságokat. Ezen túlmenően pedig pont a 2. § miatt kényszeríti őket arra, hogy a szövetkezeti törvény megjelenése után azonnal, ha úgy tetszik, gondolkodás nélkül átalakuljanak.
