Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György):
164 hagyjuk szabadon mozogni egy olyan közegben, ahol a főnöknek nagyon kiszolgáltatott az ember, akkor ebben a mozgásban a főnökök külön érd eke erősebben érvényesül, mint a dolgozóké. Tehát ebben a feszültségben vagyunk, erre a feszültségre kell törvényt csinálni. Ezt a feszültséget pontosan érzékelték azok a kisgazda képviselőtársaim, akik a nyár elején benyújtották azt a törvényjavaslatot, a melyet el is fogadott a Ház – noha nekem aggályaim voltak, mert már az is nagyon csúfolódó viszonyban volt az Alkotmánnyal, ennek ellenére a politikai szándékát elfogadom jogosnak – , amelyik azt mondja, hogy mindenféle vagyon megterhelése – társaságba vite l, eladás – nem történhet, csak a megyei vagyonellenőrző bizottságok ellenőrzésével. A másik oldalról még a tavalyi évben elfogadtuk azt a szabályt, amely megmondja a vagyonosztási arányokat. Ez azt jelenti, hogy olyan helyzet alakult ki a jelenlegi, az ér vényben lévő törvények szerint is, hogy nem lehet önkényesen vagyonmozgással járó manipulációkat csinálni a vezetőknek. Egyrészről köti őket a tagság közötti vagyonosztási arány – s így a tagság közvetlen érdekeltsége és kontrollja abban, hogy mi is történ ik azzal a vagyonnal – , másrészről pedig ellenőrzi őket a vagyonfelügyelő bizottság. Vagyis magyarul: a jelen törvényes állapot is már túl merev, de még nem teszi lehetetlenné, hogy üzleti kihívásra üzleti válasz szülessen. Mi azonban azt mondjuk ezzel a t örvénnyel, hogy a fenét, mozogni nem szabad. Ellenőrizve sem, felügyelve sem, sehogysem. Ezzel nemcsak alkotmányt sértünk, hanem valami ennél mélyebb bűnt is elkövetünk. Hál' istennek, a törvény nem veszélyes igazából, tehát nem kell komolyan venni. S azér t nem kell komolyan venni, mert egyrészt azokról a dolgozókról, amelyek az úgynevezett kezelő kftk problémája – amiről Mihály úr beszélt az előbb – , azokról nem szól semmit, tehát azok nyugodtan mehetnek tovább, ezt a fajta reakciós módot a törvény nem ak adályozza. Az is igaz, hogy önmagában a hitelszükséglet a mezőgazdasági szövetkezetben nem ősszel a legnagyobb, de éppen a nagyon rossz pénzügyi helyzet miatt egyesek mégis vannak ebben az időszakban; csakhogy a törvény beszél az ipari szövetkezetekről is, sajnos, tömegesen, akiknek fogalmuk sincs róla, hogy milyen ritmusban van a hitelszükséglete, amit beragaszt – de azért nem veszélyes a dolog, hiszen úgyis csak másfél – két hónapra szól. Másfél – két hónapra tehát kicsi többletteherrel még megúszható a részt vevők részéről ez a törvény, éppen csak nem érthető, hogy miért kell megcsinálni. Ha nagyon belegondolunk a politikai tartalmába, akkor egyetlenegy magyarázatot találhatunk erre. Rendkívül idegesíti a törvényhozót, hogy a Sasad most már esetleg mégis be tu dja jegyeztetni magát, még egy időhúzást ki kell találni arra, hogy a Sasad továbbra se tudja részvénytársaságként bejegyeztetni magát. Ez egy őszinte és tiszteletre méltó politikai harc a Sasaddal szemben, megértem, és teljesen indokolt, hogyha nem értek egyet egy elnök akcióival, akkor az egész tagságot jól megbüntetem érte. Ezzel szemben a 3. pont, amely a hatályon kívül helyezett paragrafusokat tartalmazza – tehát amiben a fegyelmivel való tagsági körből történő elbocsátást hatályon kívül helyezi – , az egy nagyon fontos szabály, hiszen való igaz, hogy mostanában tömegesen játszanak arra szövetkezetek, hogy a maradék tagság számára megmentsék a lehetőségeket, a laza munkavállalókat elbocsátják, s ezzel azokat ki is zárják abból, hogy aztán a vagyonosztásb an részt tudjanak venni. Mivel ez velük szemben méltánytalan és nekünk a laza munkavállaló érdekeit is védeni kell, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a 3. §ban hatályon kívül helyezett két pontot elfogadjuk. De még egyszerűbb lenne természetesen, ha az átmeneti törvényben az osztozkodásra jogosultak körét úgy határozzuk meg, hogy akik már, mondjuk idén tavasszal is tagok voltak, nem csupán azok, akik jövő tavasszal tagok. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra köv etkezik Király Zoltán független képviselő. (Balogh Gábor jegyzőt Dr. Szabó Lajos jegyző váltja fel.) Felszólaló: Király Zoltán (független)
