Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 10. kedd, az őszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
160 A szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatos, egyes ideiglenes szabályokról szóló törvényjavaslat általános vitája. A törvényjavaslatot 2944es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Módosító javaslatot nyújtott be Pál László a Magyar Szocialista Párt részéről 2978as számon, illetve Lakos László – ugyancs ak a Magyar Szocialista Párt részéről – 2979es számon. A módosító javaslatokra tekintettel általános és részletes vitát kell tartanunk. Most megadom a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságüg yminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eléggé közismert, hiszen a gazdasági bizottság útján tisztelt képviselőtársaim is megkapták már azt a Kormány által jóváhagyott két jogszab álytervezetet – amelynek megtárgyalását mi november 30ig szeretnénk magunk mögött tudni – , ennek kapcsán az egyiket, a szövetkezetek átmeneti gazdálkodásával kapcsolatos törvényjavaslatot átdolgozásra ugyan visszakértük, hiszen a kárpótlási törvény koráb bi koncepcióján alapult a kidolgozása, és az elfogadott kárpótlási törvénynek különösen a földkijelölési eljárásra vonatkozó része miatt szükségessé vált egy átdolgozás, de ebben a hónapban visszaterjesztjük ezt a javaslatot, tehát végeredményben semmi aka dálya nincs annak, hogy november 30ig ezt a két alapvetően fontos törvényt, a szövetkezeteket érintő alapvető új jogintézményt és annak átsegítő jogszabályát a tisztelt Parlament a szükséges és esetleges fontos módosításokkal jóváhagyja. Azért tartom ezt szükségesnek hangsúlyozni, mert több mint 4 millió embert érint ez így vagy úgy, hiszen a szövetkezeti tagság nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari és egyéb szövetkezetek szempontjából is óriási létszámot jelent. Ezért is nyilvánvaló, hogy a jogszabályj avaslat és tervezet nyilvánosságra kerülése természetesen ellentétes folyamatokat is generált, és az a jelenlegi jogi helyzet, hogy a hatályos szövetkezeti jogszabályok a szövetkezeti vagyonnak legfeljebb 50%át engedik megosztani a tagság között abban az esetben, ha a szövetkezet úgy döntene, hogy más formációvá, nevezetesen gazdasági társasággá alakul át. Ebből az is következik tehát, hogy a mostani szabályozás szerint a tagok a vagyon többi részét közvetlenül és ingyenesen nem kaphatják meg. Ehhez képes t az általunk benyújtott és terveink szerint visszahozni kívánt formájú nevesítést célzó törvény ennél bizonyosan kedvezőbb lesz, és úgy gondoljuk, hogy a tisztelt Parlament is ilyen döntést fog hozni. Legalább is olyan megoldást lehetővé fog tenni, amely ha nem is teszi kötelezővé, de lehetővé teszi a szövetkezeti tagoknak különböző eljárások alapján – akár minősített többségű közgyűlési határozattal – azt, hogy az egész vagyon tárgyában nevesítsék vagyonukat, de mindenképpen számítani kell arra, hogy ágaz atonként esetleg eltérő szabályokat fog a szövetkezetek egyes típusaira elfogadni a tisztelt Parlament. Ebből viszont következik az, hogy a tisztelt Parlament vitáját ilyen fontos kérdésben megelőzően a jelenlegi hatályos jogi szabályozás szerinti átalakul ási dömping – amely az utóbbi hónapokban érezhetően felgyorsult – nem kívánatos. Kétségtelen tény, hogy a szövetkezetek társasággá való átalakulása, illetőleg ennek ideiglenes felfüggesztése látszólag hátrányos lehet a szövetkezetek működése és az új gazda sági követelményekhez való alkalmazkodás szempontjából. Mérlegelnünk kellett azonban, hogy a szövetkezet és tagjai közötti esetleges érdekellentétek közül melyik képvisel nagyobb érdeket. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi. A tagok egyéni érdekeit kell tehát el őtérbe helyezni, ami a tulajdonosi pozíciójukból, illetőleg az egyéb tagsági jogaikból ered. Tehát a szövetkezet nyilván egyébként klasszikusan is az egyéni érdekek előmozdítását célzó intézmény.
