Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény, valamint a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke:
1512 Kiemelve néhány főbb rendelkezést: a hatályos szabályozáshoz képest változást jelent, hogy bármely gazdasági társaság esetén kötelező a felügyelő bizottság létrehozása, ha a gazdasági társaság főfoglalkozású dolgozóinak a létszá ma éves átlagban a 200 főt meghaladja. További változás a hatályos törvény szerint, hogy a társasági szerződés módosítása esetén . . . ; ugye, jelenleg az azt ellenző tagoknak is alá kellett írni a szerződést, hogy az érvényes legyen – ez a gyakorlatban tö bb problémát okozott. Az új szabályozás szerint erre a jövőben már nem lesz szükség, mert a minősített többséggel elfogadott módosítás a kisebbségre nézve is irányadó. A diszpozitivitás és a kógencia körében a hatályos törvény nem bizonyult kellően követke zetesnek. Sokszor csak bonyolult következtetések útján lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy egyegy rendelkezéstől az érintett szerződő felek eltérhetneke vagy sem. A helyzet egyértelműbbé tétele érdekében a javaslat leszögezi – bizottságunk e zt támogatta – , hogy a tagok a társasági szerződés tartalmát az egymás közötti viszonyaik tekintetében állapíthatják meg szabadon. A hatályos szabályozás is szankcionálja a pénzbeli hozzájárulás késedelmes fizetését, évi 20%os késedelmi kamat előírásával. Nem kell talán bővebben indokolnom, hogy ez – mai viszonyaink között – miért nem jelent távolról sem egy erőteljes ösztönzést arra, hogy a tagok teljesítsék a kötelezettségeiket. A javaslat úgy oldja fel a problémát, hogy egyrészt a késedelmi kamatot a po gári törvénykönyvben található rendelkezésekhez igazítja, másrészt az ezzel kapcsolatos szabályt a törvény általános részében helyezi el, ezért, függetlenül attól, érvényes ez mindenkire, hogy az érintett jogi személye vagy természetes személy. Bizottságu nk többsége támogatta a hatályos törvény 31. szakasz (1) bekezdésének újrafogalmazását is. Ennek lényege az, hogy vezető tisztségviselővé vagy felügyelőbizottsági taggá egy személy több gazdasági társaságnál is megválasztható. Egy "lex imperfecta" jellegű szabályt iktathattunk itt be a törvénybe, pontosabban módosítottuk ennek megfelelően a törvényt – ugyanis úgy folytatódik a szabály, hogy: a jelölt azonban a több tisztségre történő választásáról az érdekelt gazdasági társaságokat előzetesen köteles tájéko ztatni. Az apportok kérdésében ma meglehetősen nagy a szabadság – hogy ne mondjam, szabados a gyakorlat. A szabályozásnál abból kell kiindulni, hogy a gazdasági társaság hitelezőit kizárólag a gazdasági vagyon terhére lehet kielégíteni. Ezért nagyon fontos , hogy a gazdasági társaság vagyona megfogható, végrehajtása igénybe vehető dolgokból álljon., Tudjuk, hogy az apport értékéért egyébként az apportot szolgáltató – a törvényben előírtak szerint – meghatározott ideig felel. A javaslat kimondja, hogy a nem p énzbeli betéteknél alapkövetelmény a szolgáltatott dolog forgalomképessége. Ha a dolgot vagy jogot harmadik személy jóváhagyásával vitték be gazdasági társaságba, a forgalomképesség csak akkor állapítható meg, ha e dolognak a hitelezők kielégítésére való f elhasználása már nincs kötve a harmadik személy jóváhagyásához. Mit jelent ez a gyakorlatban? A jelenlegi szabályok szerint apportként lehet bevinni a gazdasági társaságban például a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát is, holott tudjuk, ha a bérbeadó felmondja a bérletet, akkor annak értéke is megszűnik. A javaslat nem kívánja kizárni a jövőre nézve, hogy az ehhez hasonló jogok a társaságba bevihetőek legyenek, de erre a jövőben nem a törzstőke részeként, hanem csak mellékszolgáltatásként ker ülhet sor. A hatályos rendelkezések nem adnak egyértelmű eligazítást abban a kérdésben, hogy milyen jogosítványok kapcsolódjanak a részvényutalványhoz, illetve az ideiglenes részvényhez. A bizottság ebben a körben elfogadta Vékony Miklós képviselő úr konce pcióját és támogatta azt a megoldást, hogy szűnjön meg e két okiratnak az értékpapír jellege; a jövőben ezek – mint okiratok – csak egy kötelmi viszony fönnállásának bizonyítékaként szolgáljanak azzal, hogy e kötelem főbb elemeit természetesen az okiratnak továbbra is tartalmaznia kell. Tisztelt Országgyűlés! E néhány szóval próbáltam érzékeltetni a törvényjavaslatban rögzített jogalkotási irányokat, melyekről a tisztelt Háznak – 61 indítványt sorra véve – kell majd érdemben állást foglalnia. Köszönöm szépe n. (Kis taps.)
