Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 12. kedd, az őszi ülésszak 23. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
1507 Mindezek alapján tisztelettel megkérdezem miniszterelnök urat, indokoltnak tartjae, hogy a tudomásom szerint jelenleg a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által koordinált állatvédelmi célú törvényjavaslatot előkészítő munka a fentiek szerint már most kibővüljön és hangsúlyosodjon. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre Keresztes K. Sándor, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr válaszol. Keresztes K. Sándor környezetvédelm i és területfejlesztési miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy Horváth László képviselőtársunk kérdésének indoklása önmagában meggyőzött bennünket arról, hogy nem is olyan kis jelentőségű kérdésről van szó. Az állatvédelmi törvény megalkotása iránti igény, főleg NyugatEurópában, de nálunk is, már a nyolcvanas évek végén megfogalmazódott, és erre egy széles körű társadalmi kezdeményezés bontakozott k i. Ezt az igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó jelenségek táplálják. Az állattartói felelőtlenség, a hozzá nem értés, a kíméletlenség, a rosszul értelmezett gazdaságossági érdek és így tovább. Jogrendszerünk jelenleg a természetvédelem, az állategészségügy, valamint a vad- és halgazdálkodás állományvédelmi körében foglalkozik az állatok védelmével. Az állatvédelem negyedik aspektusa az úgynevezett egyedkímélő állatvédelem a magyar szabályozásból hiányzik, és erre mutato tt rá a kérdés is. Mindezek miatt, valamint a nemzetközi elvárásokra is figyelemmel a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium elkészítette együttműködve a többi érintett tárcával, és egyeztetve az érdekelt állatvédő mozgalmakkal, egyesületekkel , az állatok védelméről szóló szabályozás koncepcióját. Ezt a koncepciót október 16án az Országgyűlés bizottsága megvitatta, és a további munka alapjául elfogadta. Röviden a következőkről van szó ebben. Az egyed kíméletét célzó állatvédelem etikai foganta tású. Alapgondolata az, hogy az állatvilág és az ember egyaránt a természet élővilágának része. Az állatvilág magasabb rendű képviselői, miként az ember is, érezni és szeretni képes élőlények. A tervezett szabályozás ezért kiterjed haszonállatokra, a keres kedelmi és ipari célra tenyésztett, a tudományos célokra tartott, a szolgálati célú, a sport célra és bemutatásra szolgáló, a kedvtelésből tartott, valamint a szabad természetben és a vadaskertekben élő, vagy tenyésző állatokra. Az egyedi állatvédelem magá ban foglalja majd az állattartás, az állatszállítás, az állatokon való beavatkozás, az állat életének kioltása és az állatkísérlet szabályait, feltételeit. Az állatkísérlet a leginkább neuralgikus pontja az egyedi állatvédelemnek. Radikális állatvédők köve telik az állatkísérletek egyszer s mindekorra való betiltását. A minisztérium szerint az állatkísérletek jelenleg még nem mellőzhetők, de szigorú engedélyezési eljáráshoz kívánjuk kötni ezeket a kísérleteket. Megfontolandó az is, hogy a kozmetikai szerek é s az élvezeti cikkek előállítása céljából ne lehessen állatkísérleteket folytatni. Nagy súlyt kívánunk helyezni az állatvédelmi rendelkezések megtartására, ezért a szabályozási koncepció előírja, hogy az állatok védelme minden állami szerv és állampolgár k ötelezettsége. Jelentős szerephez jutnak, mint nyugaton is, ebben az állatvédő mozgalmak és egyesületek, amikor jogosultak lesznek perindításra az állatvédelemre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.
