Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1442 A probléma számomra ezután következik, a tervezet ugyanis nem mond semmit arról, hogy mi lesz ezeknek a területeknek a további sorsa. Mire lehet gondolni? Netán közös tulajdonban maradnak? Ezt sugallja a tervezet, ugyanakkor ez képtelenségnek tűnik, hiszen eddig egyetlen párt sem, illetve egyetlen pártnak a felszólalója sem kívánta azt, hogy a föld oszthatatlan közös tulajdonban maradjon. Ha mégis bekerülne a föld az oszthatatlan tulajdonba, akkor az már egy másik kérdés, hogy mi lesz azokkal a földekkel, amelyek nem férnek bele ebbe a kategóriába. Mi történik akkor, ha a tisztelt Ház kiszavazza a tervezetből a kötelező, fel nem osztható alapot? Ilyenre volt már példa a tisztelt Házban, egy a dott törvényből egy jelentős részt kiszavaztunk. Mi lesz akkor, ha lesz fel nem osztható alap, de abba a föld nem kerülhet bele? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjával merülhetnek fel, még a módosító javaslatok elfogadása után is. A természetvédelmi te rületek viszont megérnek annyit, hogy a helyzetüket megnyugtatóan, átfogóan rendezzük le ebben a törvényben is. Erre a későbbiekben még megpróbálok javaslatot tenni. Mi a helyzet pillanatnyilag a védett területekkel? Mint tudjuk, kárpótlásra nem kerülhetne k, tagok nem igényelhetik. Ez az, ami biztos. Oszthatatlan közös. Bízom benne, hogy a módosító javaslat elfogadása után, amit kormánypárti képviselőtársunk nyújtott be, a módosító javaslat elfogadása után a védett területek sorsa megoldódik. Mindezekből, a mit elmondtam, látható, hogy a szövetkezeti törvényben a természetvédelem területén egy kodifikációs zűrzavar található, illetve megállapítható, hogy lyukas a javaslat. A hiányt kívánja eltüntetni a tárgyban beadott módosító javaslat, amit a FIDESZ parlame nti frakciója támogat. Azt már csak egy plusz problémának kívánom felvetni, hogy mi történik akkor, ha szervezeti átalakulásra kerül a sor, tehát kiválás, szétválás, illetve megszűnés következik be, akkor mi lesz ezekkel a védett területekkel. Végül is én a fő kérdést a természetvédelmi területeknél a következőben látom: kinek a tulajdonába kerülnek a földek? Itt kívánom megjegyezni, hogy nyugaton az állam mindent megtesz a védett területek állami tulajdonba kerüléséért. A nemzeti megújhodás programja is ki fejezte ezt a szándékát, ennek ellenére az ügy nem haladt szinte semmit előre. Pedig világviszonylatban is igen értékesek azok a védett területek, amelyek hazánk területének mintegy 6,76%át foglalják el, mintegy 629 ezer hektáron. Ami pedig ebből a szövet kezetek tulajdonában, illetve kezelésében van, az az összes védett területnek mintegy 35%a, közel 250 ezer hektár. Már maga a terület mérete, nem is beszélve az értékéről, megkívánja, hogy a törvényben méltóképpen rendezésre kerüljön. Frakciónk – összhang ban a kormányprogrammal – védett területek állami tulajdonba kerülését támogatja, ezután ezek a természetvédelmi hatóság kezelésébe kerülnének. Miért jó ez az elképzelés? A földhasznosítás ellenőrzése könnyebb, érvényesül a nonprofit jelleg. Én azt gondolo m, ez a leglényegesebb pont, tudniillik rövidtávú gazdasági érdekeknek nem vetjük alá ezeket a területeket, és a táj kevésbé sérül. És egy harmadik pont, hogy nincs felelősség a megosztás területén, mint ma, ugyanis ebben az esetben egyértelműen a Környeze tvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz kerülne. Ma ágazati, illetve gazdasági érdekek érvényesülnek. Mint már említettem, a tervezethez beadott módosító javaslatokkal egyetértünk, azokat támogatjuk és önöknek is támogatásra javasoljuk. Ahhoz, ha sz ükséges, csatlakozó módosító javaslatokat nyújtunk be. Végül: milyen megoldásokat tudunk elképzelni a természetvédelmi területek megvédésére? Véleményünk szerint a védett területeken kell kijelölni az állami földtulajdon hányadát. Ez idáig rendben is lenne . Milyen problémák merülhetnek fel? Gondot jelenthet az, hogy nincs annyi állami föld mindenhol, mint amennyi a védett terület. Ilyen esetben a következőket tudjuk elképzelni:
