Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat, valamint a szövetkezetekről szóló 1991. évi törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
1437 esetlegesen átalakulását, és biztosítja a szövetkezeti tagság széles rétegeinek az érdekké pviseletét, akkor derekasan megtettük a dolgunkat. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Körösfői László, a Szocialista Párt részéről. Kérem. Felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely feltehetően egységes szövetkezeti törvény néven fog bevonulni a magyar corpus iurisba, már az eddig elhangzott felszólalások alapján is megállapíthatóan jelentős ko ncepcionális viták alapján formálódik. E koncepcionális viták érintették többek között a szövetkezet fogalmának meghatározását, mely azért is fontos, hogy ily módon útját lehessen állni a későbbiek során létrejöhető álszövetkezeteknek; majd felvetették az egységes törvény, ágazati törvény, kényszerítő szabályozás vagy engedő szabályozás, továbbá az egy vagy több szövetkezeti modell törvényben való szabályozásának dilemmáit. Nem tagadva e kérdések jogalkotással kapcsolatos kardinális voltát, szeretném a tisz telt Ház figyelmét egy további, számomra mint szocialista párti képviselő számára különösen fontos koncepcionális kérdésre felhívni. Tisztelt Ház! Az igazságügyminiszter úr mint e törvény előterjesztője, külön is megemlítette, hogy – idézve őt – "Döntő sa játossága a szövetkezet fogalmának az, hogy tagjai részéről nemcsak vagyoni hozzájárulást igényel, hanem valamilyen formában személyes közreműködést is. Nem kell megijedni, ez utóbbi nem munkatevékenységet jelent most már az új fogalmaink szerint, hanem az t is jelentheti, hogy igénybe veszi az illető tag a szövetkezet szolgáltatásait." Eddig tart az idézet. Egyetértek a miniszter úr által mondottakkal, hiszen az európainak minősülő szövetkezeti modellre nem lehet kimondani a tag munkavégzési kötelezettségét , mint a személyes közreműködés egyik vagy egyetlen lehetséges változatát. Ugyanakkor azonban tudomásul kell vennünk, hogy a mai magyar valóság mégiscsak az, hogy a szövetkezet jelentős mértékben a tag munkavégzésének, megélhetése forrásának a helye. Mezőg azdasági és ipari szövetkezeteink elsősorban munkaszövetkezetek. A tagok egzisztenciális léte a szövetkezetben végzett munkájuktól és annak ellenértékétől függ. Mondanivalóm lényege ezekre a szövetkezetekben munkavállalóként jelentkező dolgozókra vonatkozi k. Ugyanis rendkívül fontosnak tartom, hogy a saját magát és családját a szövetkezetben nem vállalkozóként, hanem munkavállalóként eltartó sok ezer szövetkezeti dolgozó munkavégzésének jogi szabályozása teljesen egyértelmű legyen. A törvényjavaslat tartalm az is munkavégzésre vonatkozó szabályokat, s így megítélésem szerint formailag figyelembe veszi az előzőekben elmondottakat. E szabályok tartalmával kapcsolatban azonban többirányú aggályom van. A javaslat szerint a szövetkezeti tagsági viszony keretében v állalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyok jöhetnek létre. Ebből következően – a kérdést leegyszerűsítve – a tag a szövetkezeten belül vagy vállalkozó, vagy üzemi jellegű munkát végző személy. Amennyiben vállalkozó, a jogviszony tartalmát a po lgári jog szabályai szerint kötött tagsági megállapodás, amennyiben pedig üzemi jellegű munkát végző, úgy e jogviszony tartalmát a munka törvénykönyve és az annak megfelelően kötött munkaszerződés határozza meg. Nem problémamentes már a vállalkozási jelleg ű jogviszony tartalmának a polgári törvénykönyvre való utalása sem. A szövetkezeti tag vagy a tagok csoportja a javaslat szerint a polgári jog szabályainak megfelelő tagsági megállapodások alapján határozza meg a vállalkozási jellegű munkavégzésre irányuló jogviszony tartalmát. Az első probléma e szabállyal az, hogy a polgári törvénykönyv nem ismeri a tagsági megállapodás intézményét mint szerződést. Ez azonban még áthidalható azzal, hogy a polgári törvénykönyvben nincs szerződéstípuskényszer, tehát a fele k ott nem nevesített szerződéseket is köthetnek. A másik és nagyobb probléma azonban abból származik, hogy a magyar polgári törvénykönyv szemléletében, szabályanyagában, megoldási
