Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1416 Itt egyértelműen a fiatalok esetében átképzésről, a fiatalok oktatási rendszerének kiterjesztéséről kellene beszéljünk, a fiatalok parkoltatásáról, mert m eggyőződésünk szerint tarthatatlan a jelenlegi állapot továbbélése. Az ifjúsági és területi problémák mellett itt érünk a harmadik súlyos problémakörhöz, a tartósan munkanélküliek köréhez. Itt nagyon problémásnak tartjuk – mi több, elfogadhatatlannak – a t örvénymódosítás szándékát, amelyik két évről másfél évre korlátozná az ellátási időt. A kezdeményezést nem önmagában bíráljuk, hanem annak fényében, hogy a kormányzat nem fogalmazott meg semmilyen olyan típusú lépést, amelyik kiegészítő szociális ellátást, ellátó rendszert célozna meg, s mi több, a jelenlegi szociális ellátó rendszerünk sem reagált sehogy sem erre a jelenségre. Pedig hogy itt is mondjak egy SzabolcsSzatmárBereg megyei adatot, a megyében a 181 napnál hosszabb ideje ellátottak aránya 48,8%, tehát az összesnek közel fele a regisztrált munkanélküliek táborán belül. Itt kellene igazából az aktív munkaerőpiaci politika, az infrastruktúrafejlesztés és a munkahelyteremtő beruházás, még akkor is, ha tisztában vagyunk azzal, hogy ez az egyik legdrá gább foglalkoztatáspolitikai eszköz. Az ellátások plafonjának lejjebb szállítását több okból is elkerülhetetlennek látjuk. Részben a rendszer szolidaritásra épülő jellege miatt, részben az alacsonyabb ellátások finanszírozhatóságának érdekében, amely hossz abb távon mindenképp veszélyeztetve lenne. A másik nagy problémakör a jövő évi finanszírozás kérdése. A törvény 25%os szolidaritási járulék helyett 6%ot javasol bevezetni. Ezzel egy időben pedig a költségvetési irányelvekben meghirdeti a javaslat a passz ív ellátásokat folyósító Szolidaritási Alap önfinanszírozóvá tételének célját. Mi ezt ebben a helyzetben, ilyen körülmények között károsnak, mi több, felelőtlennek ítéljük. Az idén a várhatóan közel 24 milliárdos szolidaritási alapból a járulékbevételek mi ndössze 4 milliárdot tesznek ki, így a költségvetés hozzájárulása megközelíti a 20 milliárd forintot. Ilyen előzmények után a munkanélküliek számának az idei évhez képest várhatóan megduplázódó lélekszámát ismerve ezt nem lehet igazából komolyan venni. Nem lehet, tisztelt Képviselőtársaim, egyrészt azért, mert a munkanélküliek száma már az induló bázist tekintve meglehetősen alá lett becsülve, hiszen 345 ezer fővel számolt, miközben reálisan körülbelül 380 – 400 ezer fő várható. Nem lehet azért sem, mert 90%os behajtási aránnyal kalkulál, ami felelőtlenség, ismerve az idei 70 – 80%os arányt. Felelőtlenség azért is, mert – bármennyire igyekszünk – nem biztos, hogy a törvénymódosítás december elsejére már hatályba léphet, és ez újabb 23 milliárd forint bevételk iesést jelent. Bekalkulálva ezeket és a rosszabb variációkban is csak 11%os jövő évi munkanélküliségi rátát számolva a szolidaritási alap várható hiánya körülbelül 1828 milliárd forint között várható. Igazábó l itt meg kell jegyezzem, hogy érthetetlen a Munkaügyi Minisztériumnak azon tervezési gyakorlata, amely számunkra meghatároz egy 11%os várható munkanélküliségi rátát, és igazából nem látom bebiztosítva, hogy miért pont ennyi lenne ez a ráta, és nem látom azt, hogy körülbelül milyen határok között mozoghat, és milyen költségvetési és egyéb finanszírozási megoldási módokkal lenne kezelve. Ugyanis fel kell készülni szerintünk egyértelműen arra az eshetőségre is, hogy a munkanélküliségi ráta esetleg eléri a 15 %ot, esetleg még a fölé is mehet – és persze különösen a területi válsággócokra is érvényes ez. Nem is beszéltünk még eddig a minden bizonnyal fellépő helyzetről, amelyik a drasztikusan megnövekvő vállalati járulékterhekből következik, és amely egyértelmű en a további létszámleépítések, a munkanélküliség növekedésének irányába hat. Ugyanis számoljanak csak egy kicsit, képviselőtársaim! Van egyszer egy 43%os társadalombiztosítási járulék, ehhez járul 2 – 3% – a táppénz vállalatokra terheléséből adódó – költsé g, és ehhez további 5% szolidaritási járulék. Ez a 43% helyett most 50 – 51%os járulékterhet jelent, és akkor még nem is beszéltem a 15%ra
