Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. szeptember 9. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A Gyermek Jogairól szóló New Yorkban 1989. november 30-án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Gyermek Jogairól szóló egyezmény magyar jogrendszerbe illesztéséről szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
142 Bár szóbeli ígéretét Katona államtitkár úrtól nemcsak itt, hanem az alkotmányügyi bizottság ülésén is hallhattam – hogy tudniillik a letétbe helyezés harmincegyedik napján megtörténik a törvény beterjesztése, tehát magát az e gyezményt a Parlament elé kívánja terjesztei – , az én indítványom tulajdonképpen arról szól, hogy határidőig – nevezetesen november 30áig – készüljön el az az ütemezési terv, amely azt tartalmazza, hogy az egyezmény hazai jogszabályokba való beillesztése milyen ütemezéssel, milyen határidőben, milyen módon történik. A másik javaslatom tehát az, hogy – figyelembe véve a nemzetközi szerődésekkel kapcsolatos eljárási határidőket – történjék meg az egyezmény törvénybeli benyújtása az Országgyűlés elé. Ezt gara nciális elemként tartom fontosnak. Egyben úgy vélem, hogy az Országgyűlésnek egy politikai nyilatkozata is lenne, miszerint a Kormány szándékához hasonlóan, szükségesnek tartja az egyezmény törvénybeni kihirdetését. Az indítványomhoz Szigethy képviselőtárs am által 2968. számon beadott módosító indítványt támogatom. Ennek támogatásával kérem az Országgyűlést, hogy országgyűlési határozati indítványomat szíveskedjék támogatni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlé s! A határozati javaslatok együttes általános vitája következik. Megkérdezem dr. Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, a bizottság állíte előadót. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bizottságunk külön előadót nem állít. A Kormány által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot az alkotmán yügyi bizottság támogatja. A Rózsa Edit által előterjesztett módosító javaslatot – arra tekintettel, hogy idő előttiek a javaslatban foglaltak, legalábbis a vitában érvként főként ez hangzott el – a bizottság nem támogatja. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Kérdezem dr. Kis Gyulát, a szociális bizottság elnökét: a bizottság állíte előadót? KIS GYULA JÓZSEF, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság elnöke: Igen, Elnök Úr! Kulin Sándor képviselőtársunkat. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szó t Kulin Sándor képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szociális, egészség ügyi és családvédelmi bizottság a két előterjesztést április 17ei ülésén tárgyalta, mégpedig egy többórás vita keretében. A két előterjesztést együttesen tárgyalta, és a többórás vitára azért volt szükség, mert bár könnyen belátható volt mind a Kormányel őterjesztésnek, mind a kiegészítő módosító javaslatnak az evidenciajellege, azonban a jelen lévő jogászok, szakértők és kormányképviselők hosszas vita után tisztázták – számunkra és talán maguk számára is – , hogy pontosan mit jelentenek ezek a fogalmak, é s milyen ütemezésben jelentenek logikai sorrendet, hogy "megerősítés", "kihirdetés", "letétbe helyezés", "beiktatás", majd "belső törvénnyé válás". Mikor válik ez magyar jogforrássá? Ugyanis a magyar jogrendnek akkor válik részévé, ha nem csupán egy deklar áció történik, hanem a korábbiakban ezzel szemben álló törvényeket és jogszabályokat deregulálja, és az ezzel összhangban állókat egyidejűleg megalkotja. Ez természetesen idő kérdése, és egymással logikai összefüggésben lévő, logikai sorba fűzhető jogszabá lyalkotás kérdése – nem utolsósorban pedig pénzé, mert az újabb jogok anyagi feltételrendszerét is ki kell alakítani, meg kell teremteni. Enélkül csak egy ünnepélyes, de praktikusan nem aprópénzre váltható deklarációt lehet tenni.
