Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 11. hétfő, az őszi ülésszak 22. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS, az FKgP vezérszónoka:
1410 A szigorítások közé sorolnám, hogy aki korengedményes nyugdíjban, munkanélküli járadékban, előnyugdíjban vagy pályakezdők munkanélküli segélyében részesül, és kereső tevékenységbe kezd, már a munkakezdést követő napon köt eles a munkaügyi központnak bejelenteni a beállott változást. Ugyancsak szigorításnak tekinthető, hogy a munkáltató a tervezett lényeges létszámcsökkentésről és annak indokairól is köteles tájékoztatni a munkaügyi központot és az üzemi tanácsot. Ide soroln ám azt a rendelkezést is, amely szerint a munkanélküli járadék folyósítását abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza. Szigorúan bünteti a törvényjavaslat a bejelentés elmulasztását, az önkényes kilépést, a fegyelmi úton történt elbocsátást. Ezekben az esetekben 90 nap járadékmegvonást ír elő kötelezően. Ugyancsak szigorításnak tűnik, bár alaposabban átgondolva inkább csak szabatosabb megfogalmazás az előzetes letartózt atás, a szigorított javítónevelő munka, továbbá a pénzbüntetést szabadságvesztésre változtatott esetekben a járadék folyósításának szüneteltetése. A pályakezdők munkanélküli segélyénél szigorítás, hogy a két év türelmi időt egy évre csökkentették. Ugyanak kor a segélyezésre jogosultak körét kibővítették: a felsőfokú oktatási intézmény esti, levelező tagozatán, a dolgozók középfokú iskolájában végzettek, továbbá akik iskolarendszeren kívül szakmai oktatásban szakképesítést szereztek, és egyébként munkanélkül i járadékra nem jogosultak, számukra egy éven belül segély folyósítható. A szervezettség, a számítógépes feldolgozhatóság szempontjából nagyon jelentősnek tartom, hogy munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. A paragrafus második felével már van egy kis gondom. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg. Gondoltake vajon az igazoló lap szerke sztői arra, hogy majd a kitöltéséhez ne kelljen jogi tanácsadást kérni? A törvényjavaslat pénzügyi vonatkozásai: ha a korengedményes nyugdíjazás költségeit a főfoglalkozású alapra terhelik – jelenleg ezt tervezik – , szüneteltetni kell a korengedményes nyug díj folyósítását. Ezt azonban meg kell gondolni. A nyugdíjasok általában nem azért létesítenek munkaviszonyt, mert unják magukat az otthoni nyugalomban, hanem sokkal inkább azért, hogy megszokott életvitelüket fenntarthassák, netán ne terheljék gyermekeike t egyébként nagyon sok esetben szükségessé váló támogatásokkal. Megfontolásra ajánlom azonban, hogy maga az előterjesztés sem kíván szankciót alkalmazni, ha a korengedményes nyugdíjas kereső foglalkozásából eredő jövedelme nem éri el a minimális bért, jele nleg hétezer forintot. A munkanélküli járadék összegének kiszámítására a törvényjavaslat már sokkal alaposabb, árnyaltabb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz, mint az eredeti 1991. évi IV. törvény. A járadék összegének kiszámításánál semmi változta tást sem kívántak; az első szakaszban a járadékalap 70%a, a második szakaszban a járadékalap 50%a a járadék. Ennek alsó határa a megállapításkori minimális bér, felső határa annak kétszerese. Itt egy hatalmas módosítás történt. Az eredeti törvényben fels ő határként a minimális bér háromszorosa szerepelt. De ha ezt nem módosítjuk a törvényjavaslatban szereplő kétszeresre, igen könnyen elképzelhető egy olyan réteg kialakulása, melyet igazából nem nyomaszt a megélhetés gondja, és semmi nem ösztönöz megfelelő erővel az elhelyezkedésre. Jelentős módosítást javasol az előterjesztés a folyósítási idő tekintetében. Változatlanul hagyja a járulékfizetési időhatárokat, valamint az első szakasz folyósítási időtartamait 90 naptól 360 napig. Lecsökkenti azonban a másod ik szakasz folyósítási időtartamát 50%ra, 45 naptól 180 napig. Ennek a változtatásnak kettős eredménye lehet:
