Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - SZELECZKY ZOLTÁN, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
1274 utóbbi megoldást választhattuk. Megfogalmaztuk a döntéselőkészítés során szerzett tapasztalatainka t, a Világkiállítás finanszírozhatóságával kapcsolatos néhány kételyünket. Úgy gondolom, hogy az államháztartás jelenlegi helyzetét a kormányzati szervekhez hasonló módon értékeljük. Mint pénzügyi szakember, közgazdász, tisztában vagyok azzal, hogy a gazda ságipénzügyi folyamatok prognosztizálása csak meglehetősen tág hibahatárok között lehetséges. Ez természetes. Az országgyűlési vita alapját képező dokumentációban azonban nem erről van szó, hanem inkább hitről vagy feltételezésekről. Ezek véleményem szeri nt nem közgazdasági kategóriák és nem képezhetik felelős döntés alapját. (Szórványos taps a FIDESZ és az SZDSZ soraiban.) Elsősorban arra gondolok itt, hogy a korábbi előterjesztések egy országos és budapesti rendszerben kezelték az Expo ügyét, most viszon t ezeket a kulcsfontosságú fejlesztéseket mint maguktól értetődőeket, gyakorlatilag kívül helyezték a megoldandó feladat körén. Írásos véleményünk megismétlése nélkül csak jelzésszerűen említem meg, hogy az előterjesztéshez csatolt háttéranyag nem tárja me gfelelően a döntést hozók elé a leírt számok mögöttes tartalmát. Sok helyen hiányoznak a szükséges hivatkozások az elemző tanulmányok megállapításaira, a prognózisokra, a nemzetközi és magánjogi tárgyalások eredményeire. Ezekről a legkülönbözőbb sajtómegny ilvánulásokból, a kormánybiztos szóbeli hivatkozásaiból tudhatunk, s ez még akkor is kevés, ha a kormánybiztos mint érvet felemlíti: akit igazán érdekel a kérdés, az jöjjön el és tekintsen bele ezekbe a háttéranyagokba. Az Állami Számvevőszék munkatársai e zt természetesen megtették. Úgy vélem jogos igény, hogy az előterjesztéshez kapcsolódó dokumentum önmagában is megállja a helyét, és pontosan lehessen tudni, mit mire alapozva mond. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy az Expo szempontjából fontos jogi szabályozások egy része még hiányzik. Ezek közül meghatározó fontosságúnak tartom – azon kívül, amit Wekler Ferenc úr is említett – a koncessziós törvényhez tartozó ágazati szabályozások körét, mivel ezek hiányában nem várható el sem a külföldi, sem a belföldi vállalkozóktól, hogy mintegy vakrepülésként nyújtsanak be vállalkozói ajánlásokat. Az Állami Számvevőszék véleményének szakmai vitatását a magam részéről természetesnek veszem, talán csak az indulatos hangnem zavart kissé. Reméltem azonban, hogy észrevételeinkre választ keresnek, javítani akarnak, félreértéseket zárnak ki, egyszóval pontosan azt érjük el, mint ami a véleményünkkel a szándékunk: a döntés megalapozottságának javítását, a kockázat csökkentését. Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi, környezetvédelmi illetve gazdasági bizottságainak vitáiban szakmai megjegyzéseinkre szakmai cáfolat az előterjesztők részéről nem hangzott el, sőt felvetéseink jogosságát többnyire elfogadták. Sajnos, ennél sokkal több nem történt. Tisztelt Orszá ggyűlés! A szakmai érveket nélkülöző megjegyzésekre itt Önök előtt sem kívánok reagálni. Úgy tűnik, nem szoktunk még hozzá, hogy az állami döntési mechanizmusban az előterjesztőké mellett megjelenik egy, nevezzük úgy, független szakmai vélemény is. A magam részéről az ilyen nagy horderejű és hosszú távra kiható gazdasági döntéseknél ezt fontosnak tartom, hiszen a tisztelt Országgyűlés így több oldalú megközelítést mérlegelve, nagyobb biztonsággal dönthet. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megismételni, felfo gásom szerint a világkiállítás ügye gazdasági, pénzügyi szempontból nem támogatás vagy ellenzés kérdése, hanem a realitásoké. A törvényjavaslathoz készített hozzászólásunkban mi a realitások számbavételének néhány gyenge pontját érintettük. Ezek a gyenge p ontok tisztázhatók, megszüntethetők vagy tudomásul vehetők, ez azonban már nem a Számvevőszék hatásköre, mi csak ajánlásokat tehetünk. Úgy vélem, az utolsó órában vagyunk, hogy az Expo ügyében tiszta helyzet teremtődjék és felelős döntés születhessen. Talá n még nem késő, ezért az Expo finanszírozhatóságának megítélhetősége érdekében tisztelettel javaslom a következőket:
