Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - REMPORT KATALIN, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
1271 véleményüknek adtak hangot, hogy ez a hiány még pótolható. Erre külön is felkérték többen a programirodát. A főváros – mint mondtam – a bizottsági ülés időpontjában még nem hoz ott döntést a tervezettel kapcsolatban. Ezért több találgatás, esélylatolgatás elhangzott az ülésen. Többen hangoztatták a fővárossal való megegyezés lehetőségét, szükségességét. Épp arra hivatkozva, hogy az Expo a főváros számára is jelent kockázatot, de ugyanakkor egy óriási üzleti lehetőséget is. Azt kell tehát felmérni, mekkora a lehetőség, mekkora kockázatot tudnak viselni a bel- és külföldi befektetők és mekkorát az önkormányzatok. Az is elhangzott, hogy a fővárosnál maradnak a beruházások. A Világkiá llítás több haszna itt jelentkezik. Éppen ezért ennek megfelelően kell Budapestnek is vállalnia a megfelelő felelősséget és az anyagi részvételt. Nem szabad az Expot állami nagyberuházásként kezelni. Nagyobb teret kell adni a vállalkozóknak és az önkormán yzatoknak, beleértve a fővárosi, kerületi önkormányzatokat is. Esetlegesen azokat a potenciális, nyereséghez jutó vállalkozókat is be lehetne vonni, akik már helyzeti előnyüknél fogva, újabb beruházások nélkül is jelentős haszonra számíthatnak az Expo idej én. Felmerült kérdésként, hogy az állami ingatlanok felhasználása milyen hatással jár az állami vállalatokra, azok hiányát hogyan fogja viselni az állam és milyen hatással lesz ez a privatizációra. Az előttünk fekvő törvényjavaslat több ponton eltér a korá bbi változattól, ezért az is felvetődött, hogy ez kivel lett egyeztetve, egy bizottsági tag pedig megemlítette, hogy az Expoval kapcsolatban Magyarországon egy csodavárás alakult ki. Az állami garanciavállalás tekintetében egyik bizottsági tagunk a Kiállí tások Nemzetközi Irodája alapszabályára hivatkozott, miszerint a rendező államnak az utolsó fillérig garantálnia kell a Világkiállítás és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális létesítmények megvalósítását. Mivel az a törvényjavaslat ilyet nem tartalmaz, sze rinte épp ezért alkalmatlan a bejegyzésre a budapesti Expo. A kormánybiztostól viszont erre vonatkozóan megtudtuk, hogy a BIE ilyen követelményt nem támaszt. Nem írja elő, milyen infrastruktúrát kell megépíteni, mindössze az egyezmény szabályainak alkalmaz ásáról, betartásáról kell gondoskodni a Kormánynak, s ha nem az állam rendezi az Expot, a rendező jogi személyt kell hivatalosan elismernie, szavatolnia, hogy a jogi személy kötelezettségének eleget tesz. Ez a jogi személy a tervezet szerint a Programirod a, melynek elismerésével a Kormány teljesítette garanciális kötelezettségét. A finanszírozás kérdésén kívül természetesen a bizottságban is felvetődött a Budapest – vidék ellentétének kérdése. Az előterjesztett anyagban a vidékre vonatkozóian költségvetési tehervállalás nincs, tehát itt tényleg vállalkozóan alapon történne a kiegészítő rendezvények szervezése. Ezzel kapcsolatban a kormánybiztos jelezte, hogy 3 milliárd van erre a célra tartalékolva, hogy ezek is beindulhassanak. A Világkiállítási Tanács öss zetétele is felmerült, javasolva a vállalkozók bevonását a tanácsba a főváros és a Kormány mellé, hiszen ők ugyanúgy érdekelve vannak közvetlenül az Expo minél sikeresebb, eredményesebb megrendezésében, mint a másik két fél. Mint megtudtuk, a vállalkozók k ihagyása a tanácsból éppen a főváros kérésére történt. A vitát egy okos javaslat zárta le, miszerint a Parlamentnek most három kérdésben kell döntenie, egyebekben a részletkérdések később oldhatók meg, és nem is biztos, hogy a Parlament előtt kell hogy azo k elhangozzanak. Ezen alappontok: politikailag felvállaljae a Parlament az Expot, mennyi pénzt hajlandó erre szánni a költségvetésből és az általános szabályoktól eltérő feltételeket hajlandóe biztosítani az Exponál. A bizottsági tagok vitáját követően a Pénzügyminisztérium képviselője fejtette ki álláspontját. Megállapította, hogy a törvénytervezet lényegesen korszerűsödött a helyszín konkretizálása, a költségvetési juttatás odaítélése, a Világkiállítási Tanács jogkörének változtatása vonatkozásában.
