Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Az 1996. évben megrendezendő világkiállításról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere:
1265 önkormányzatok 1992. évi címzett és céltámogatási rendszeréről szóló határo zati javaslat részletes vitája és határozathozatala. Ezt követi egy mentelmi ügy megtárgyalása. Végül a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával zárjuk mai ülésnapunk programját. Tisztelt Országgyűlés ! Mai ülésnapunkat megelőzően képviselőtársaim kézhez kapták az 19631989 között elkövetett egyes állam- és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot a 3142es számon, továbbá az életüktől és s zabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról intézkedő törvényjavaslatot a 3413as számon. Az előterjesztések tárgyalási rendjéről várhatóan holnapi ülésnapunk kezdetén tudunk határozni. Az 1996. évben megrendezendő világkiállítás ról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát "Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról" címet viselő törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést a 3127es számon kapták kézhez képviselőtársaim, amelyhez az Állami Számvevőszék hozzászólást nyújtott be a 3180as számon. Megadom a szót Kádár Béla úrnak, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének, a napirendi pont előadójának. Tessék. Dr. Kádár Bél a, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a napirendi pont előadója KÁDÁR BÉLA, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Két évezredes római mondás szerint a történelem az élet taní tómestere és az ismétlés a tudás szülőanyja. Történelmünk újfent ismétli önmagát. Csaknem egy évszázaddal ezelőtt kerültek szembe honatyáink a nemzeti sorsformáló döntés gyötrelmeivel: engedjéke felülkerekedni a milliós kivándorlásban is sűrűsödő nehéz ga zdasági helyzet napi pénzügyi túlélési gondjait, az évszázadok során felhalmozódó lemaradás, nehézkesség, "pató pálság" örökségét, vagy vállalják a függőség béklyóit éppen lerázó nemzet lendületének, felzárkózási akaratának, a kialakuló polgárság, korszerű södő gazdaság magabiztosságának, jövőt építő bátorságának bemutatását. Majdnem egy évszázada a nemzet a millennium megrendezésével válaszolt erre a kihívásra. Fél évszázaddal a letiport szabadságharc után olyan világvárosi rangú főváros alakult itt ki, ame ly az akkori KözépEurópa erővonalainak középpontjába került, amelynek létesítményeit mindmáig élvezzük.Száz év múltán napjainkban ismét sorsalakító döntés előtt állunk: vállaljuke annak a felelősségét, terhét és kockázatát, hogy gyorsított ütemben haladu nk előre a XXI. század, a magyar korszerűsödés és az új középeurópai szerepvállalás felé, vagy pedig beleragadunk mindennapi gondjaink, örökös pártharcaink, kifogáskereséseink, vádaskodásaink ingoványába? Keserű irígykedéssel jegyezhetnénk meg, hogy könny ű volt elődeinknek, amikor a millennium megünneplése mellett döntöttek, hiszen a kiegyezést követő negyedszázadban már izmosodtak a magyar megújhodás hordozóerői és az ország nemzeti függetlenségének és felzárkóztatásának a szándéka akkor még a politikai cselekvések középpontjában állt. Magyarország az elmúlt harmadszázadban történelmi küldetésként járult hozzá a sztálini, posztsztálini rendszer fellazításához és eltüntetéséhez, és elsőként végrehajtotta az ez ideig legsikeresebb rendszerváltást. Az előtt ünk álló években a korszerű társadalom és gazdaság alapjainak
