Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 4. hétfő, az őszi ülésszak 19. napja - A Magyar Köztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP)
1227 plebejus dühükre építve eszközként haszná ltak fel, és akiknek jelentős része valamilyen formában már bűnhődött, vagy éppenséggel később, az 53 és 56 közötti tisztító viharban, vagy 1956ban, vagy éppen a hatvanas évek reformfolyamataiban, átlényegülve, valamilyen formában levezekelte bűnét. 195356 között, az 1956os forradalom alatt vagy később, az 50es évek történései jelentős részben feltárultak, erkölcsi, politikai, és nem kevés esetben jogi elítélést is kaptak. Sok közvetlen elkövetőt az 56os népítéletek vontak felelősségre. Jogi szempontbó l elsődleges, politikai, erkölcsi szempontból harmadlagos az a körülmény, hogy a csaknem negyven évvel ezelőtt történtek bizonyítási eljárása szinte lehetetlen, tág teret ad a szubjektivizmusnak, a kihagyó emlékezet hatásának. Azt mondanám tehát, hogy erkö lcsi, politikai szempontból másodlagos, harmadlagos, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ebből törvény lesz, ebből eljárási szabály lesz, ebből eljárás lesz, és abban a pillanatban, hogy egy konkrét embert érint, ez a tizedrangú kérdés elsőrangú kérdéssé vá lik. A másik: nyilvánvaló, hogy bár történtek valószínűsíthetően, bár ismereteim szerint nem különösebb nagy számban 1963 után is hasonló cselekmények, az 1963 utáni időszak nem indokolja, hogy a törvény hatálya erre az időszakra is kiterjedjen. Nincs, és különösen nincs kiemelkedő indoka annak, hogy erre az időszakra is elinduljon a feljelentések, a nyomozások és más intézkedések áradata. 1971 után pedig a rendes elévülés keretében is megindítható az eljárás. A javaslat ilyen kiterjesztése nyilvánvalóan az t célozza, hogy az egész 45 évet egybemossa, egyetlen sötét zárójelbe tegye, annak szereplőit potenciális bűnözővé nyilvánítsa. Egyáltalán, ki minősül szereplőnek? Hisz ez a rendszer éppen azért dőlt meg, mert a társadalom hétköznapi ellenállása belülről e lporlasztotta, felőrölte, visszapolgárosította. Kiki a maga helyén fokozatosan felismerte, hogy ez a rendszer nem az európai szociálista, szociáldemokrata eszmék potenciális megvalósulása, hanem éppen ezen eszmék megcsúfolása. Kutrucz Katalin módosító ind ítványa és különösen Kulin Ferenc indítványa már jelzi, hogy a törvénytámogatók is kezdik fölismerni a törvényben kódolt eszkalációs veszélyeket. A hűtlenség tényállásának elhagyását ehhez képest tehát pozitívnak tartom, még inkább a hazaárulásét, hiszen a hazaárulás semmivel sem kevésbé megfoghatatlan, szubjektív és diszkrecionális mérlegelésnek is helyet adó, lehetőséget adó ítélkezéseket, eljárásokat válthat ki. Önök szíve joga, hogy az egész elmúlt negyven évet hazaárulásnak minősítsé k, azonban a politikai ítéletet a törvényi ítélettel összekeverni rendkívüli nagy bűnnek tartom. Nem beszélve arról, hogy a társadalmat – ha úgy tetszik – leginkább az 1956os szovjet bevonulások – mert ugye kétszer vonultak be, mind a kétszer egyébként be nt is voltak előtte – érdeklik. Nyilvánvaló pedig, a mai történelmi ismereteink ezt már teljes mértékben alátámasztják, hogy mindkét szovjet bevonulás szovjet elhatározásra történt… (Bekiabálások: Magyar behívásra, Kádár hívta őket!) , és ezért kérdés, hog y akkor ki itt a hazaáruló, az a szovjet vezetés, amelyik eldöntötte, hogy bevonul, és utána behívót keresett hozzá, vagy az az amerikai külügyminiszter, aki közölte vele, hogy Amerika nem fog beavatkozni. (Zúgolódás.) ELNÖK (Szabad György) : (Csenget.) Fel hívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a részletes vitában vagyunk. GÉCZI JÓZSEF, DR. (MSZP) Elnök Úr, rövid leszek. A következő kettő egészen szorosan kapcsolódik a részletes vitához. Mégpedig az, hogy nem láttam a nyomát annak, hogy a különleges törvény hez különleges eljárási szabályok is születnének. Példaként említem meg, hogy a Be. szerint az emberölés bírósági eljárási folyamata a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik. Ki lehetne mondani, hogy az e törvény hatálya alá tartozó ügyekben a nyomozást a L egfőbb Ügyészség rendelheti el, és csakis ő emelhet vádat, és