Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D §-ának hatálybaléptetéséről szóló törvényjavaslat, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
757 5. A jegybank rendkívül fontos feladata az árfolyampolitika, amelyet a Nemzeti Bank a Kormánynyal egyetértésben folytat és állapít meg. E tekintetben a jegybank a Kormány gazdas ágpolitikájának és az ennek jegyében kialakulóban lévő devizapiac szempontjainak megfelelően javaslatai és a döntés meghozatala előkészítéseként gondolnia kell arra, hogy a liberalizációs folyamatot miként segíti elő ezzel az árfolyampolitikával: devizapia cok decentralizálása és így tovább. Nem célunk a forint leértékelése. De határozott célkitűzésünk a reális gazdaságipénzügyi viszonyok megtartása, az elgondolt tőkebevonással kapcsolatos kölcsönös érdekek védelme, és a szempontokat még hosszasan sorolhatn ám. Mindebben – ismételten hangsúlyozni kívánom – a jegybank szabadon használja a klasszikus pénzpolitikai eszközöket, a jegybanki refinanszírozási hitelnyújtást, a kamatpolitikát, a nyílt piaci műveleteket és a kötelező tartalékrátapolitikát is. A törvén yjavaslat is súlyt helyez arra a már eddig is érvényesült törekvésre, hogy a jegybank közvetlen, ma még különféle preferenciákkal, kivételekkel, egyedi megoldásokkal terhes refinanszírozási hitelnyújtása szűküljön, és azt fokozatosan a normatív szabályozás váltsa fel. 6. A jegybank feladata a nemzetközi pénzintézetekkel fenntartott kapcsolatok ápolása, kezelése a Kormány felhatalmazása alapján. Ugyancsak a jegybank feladata a mintegy 20 milliárd dollárnyi külföldi, lényegében államadósság – amely a jegybank könyveiben szerepel – kezelése, ennek a karbantartása, a precíz fizetés, természetesen a Kormánnyal szoros együttműködésben. Szólni kívánok a jegybank szervezetéről, főbb irányító területeiről is. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank kizá rólag a magyar állam tulajdonában lévő részvénytársaság. Természetesen mint részvénytársaság az e törvényben megfogalmazott eltérésekkel különbözik a gazdaság különféle területein tevékenykedő részvénytársaságoktól. A részvénytársasági forma fenntartásának történelmi előzményei vannak, hiszen a Nemzeti Bank 1924 óta részvénytársaságként működött. A történelmi igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank Részvénytársaságnak valamikor vállalati és magánrészvényesei is voltak belföldön és külföldön egyaránt. Az MNB kizárólag a magyar állam tulajdonában lévő részvényeinek megvásárlási folyamata a részleges kártérítés ellenében 1970 végére zárult le, és 1971. január 1jétől az állam tulajdonában van az alaptőke 100%a, ekkor történt meg a 100 %os lejegyzés. Hosszú évek után ezt követően került sor az MNB mérlegének nyilvánosságra hozatalára, először külföldön – ami belföldön titkos volt – , majd 1975ben belföldön is. Engedjék meg, hogy ennek valóságtartalmát most ne minősítsem. A jelenlegi kor mányzat hosszabb távon foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a Magyar Nemzeti Bank ismét valódi részvénytársasággá váljék. A jegybankot mint részvénytársaságot a jegybank elnöke vezeti, akit az Alkotmány értelmében hat évre nevez ki a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára. Az elnök tevékenységét az alelnökök segítik. A jegybank legfelső elvi irányító testülete a jegybanktanács, amelynek a Nemzeti Bank és egyúttal a jegybanktanács elnöke mellett – tehát az MNB elnö ke egyben a jegybanktanács elnöke is – az MNB alelnökei a tagjai, valamint a jegybanktanács külső, szintén a miniszterelnök javaslatára és a köztársasági elnök által kinevezett tagjai vesznek részt ülésén. A jegybanktanács ülésén tanácskozási joggal részt vesz a Kormány képviselője is. A jegybanktanács dönt a javaslat szerint a pénzpolitika elvi jelentőségű kérdéseiben. Itt szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a jegybanktanács tagjai páratlanok, és az elnök szavazata dönt. Ez a jegybankautonómiát hi vatott biztosítani.
