Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya 32/D §-ának hatálybaléptetéséről szóló törvényjavaslat, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános... - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
754 törvények a piacgazdaság alaptörvényei közé tartoznak, úgy a Magyar Köztársaságban a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény megalkotása egyik legfontosabb építőköve a piacgazdaság immár gyorsabban készülő épületének. Ugyanis e törvény ad keretet és egyben lehetőséget is az aktív és önálló pénzpolitika és pénzügyi rendszer kialakításához. Keretet és építőkövet említettem, mert a Kormány és ezen belül a pénzügyi kormányzat a többemeletes épület felépítésén átfogó és átgondolt jelleggel teszi meg javaslatait. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ugyanis a gazdasági rendszer gyökeres átalakítását szolgáló törvények sorába illeszkedik. E törvények legfontosabb célja az, hogy a legalapvetőbb jogi, gazdasági, intézményi kereteket teremtsék meg a társadalom egészének boldogulását szolgáló gazdaság eredményes működéséhez. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az Országgyűlés a közelmúltban fogadta el az új számviteli törvényt, amely a nemzetközi gyakorlathoz igazodó számviteli normákat honosít meg Magy arországon mindenütt, így a bankrendszerben is. Jelentős előrelépés lesz a csődeljárásokról szóló törvény remélhetőleg jövő heti megalkotása is. A pénzügyi törvények sorában kell megemlíteni a szintén most napirenden lévő törvényjavaslatot a pénzintézetekr ől. A sort a devizagazdálkodásról szóló törvényjavaslat zárja majd le, amelyről a tapasztalatok alapján a Nemzeti Bank elnökének egyetértésével a pénzügyminiszter konzisztens javaslatokat fog előterjeszteni a Kormány és a Parlament elé. E jogszabályi keret rendszeren belül a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat megalkotását hosszas előkészítő munka alapozta meg. Közel két éven keresztül folytak szakmai viták, egyeztetések a törvény tartalmáról és fő irányairól. E viták során hasznosítottuk 16 nyugati jegybank sokéves tapasztalatait is. Ám azt is meg kell mondanom, a törvényjavaslat kétéves előkészítése nem magyarázható pusztán csak a tartalmi egyeztetésekkel. Sajnos, a hosszas előkészítés egyik oka, a törvényjavaslat beterjesztése körüli huzavona, kés lekedés az volt, hogy véleményem szerint e kulcsfontosságú gazdasági törvénnnyel szemben az elmúlt időszakban elsőbbséget élveztek a gazdaság szempontjából kevésbé fontos törvényjavaslatok. Most már elérkeztünk azonban ahhoz a ponthoz, amikor ezek a törvén yek napirendre kerültek, és remélem, további időveszteséget nem szenvedünk. Nem szenvedhetünk azért, mert úgyszólván gazdasági alaptörvényekről van szó, amelyekre a Kormány középtávú gazdaságpolitikai programja nagymértékben támaszkodik. Ezek nélkül ugyani s nem képzelhető el sem az elkövetkező évek stabilizációs programja, ahogy azt Nyers Rezső úr is mondta, sem az ennek alapját képező piacgazdaság létrehozása és megszilárdítása. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bankot az 1924. évi V. törvénycikk hoz ta létre. Azóta 67 év telt el. A Nemzeti Bank működésének szabályait gyakorta változtatták. A II. világháború előtt nagyfokú önállóságra tett szert, de mindig a Kormánnyal való együttműködés – mondhatnám: kulturált alárendeltség – jegyében. A Nemzeti Bank hazai és nemzetközi tekintélyét az ott dolgozó szakemberek és a bank vezetése alapozta meg, és így vívtak ki egy nagyfokú önállóságot. Az elmúlt 40 évben a jegybank, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank tevékenységé nek jogi kereteit igen alacsony szintű jogszabályok szabályozták, mindenekelőtt a Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet. Ez a rendelet helyezte a Magyar Nemzeti Bankot a Kormány alá, a gazdaságirányítás egy alacsony szintjére, vég rehajtó pozícióba. Az elmúlt 40 évben, 1987ig működő egyszintű bankrendszerben a Nemzeti Bank, illetőleg a pénzpolitika a kormányzati gazdaságirányítás részeként, annak alárendelten működött. Ebben a viszonyban jogi oldalról tükröződött vissza az a felfog ás, amely a pénznek a naturáliákkal szemben másodlagos szerepet tulajdonított. Ilyen keretek között a Nemzeti Bank, illetőleg a pénzpolitika szükségképpen a népgazdasági tervek, a kormányzati gazdaságpolitika, illetőleg a vállalati gazdálkodás egyfajta kis zolgálójának szerepkörébe szorítkozhatott csak. Ezért a Magyar Nemzeti Bankról szóló mostani törvényjavaslat talán legfontosabb mondanivalója éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatása, a jegybank, a monetáris politika
