Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ROTT NÁNDOR, DR. (KDNP)
752 A törvényjavaslat egyik alapvető hiányossága az, hogy háttérbe szorul a bankok ügyfelei érdekeinek minden oldalú védelme. El kell ismerni, hogy egyi k oldalról a javaslat igyekszik ügyfeleinek alapvető érdekét, a betétek biztonságát megnyugtatóan rendezni. Bár e téren is tehetők észrevételek, amelyre majd a részletes vitában ki fogunk térni. Másfelől azonban hiányoznak az ügyfelek érdekét védő olyan ga ranciák, amelyek a fejlett piacgazdaságok banktörvényeiben is megtalálhatók. A teljesség igénye nélkül itt csak azt említem meg, hogy hiányzik a törvényjavaslatból annak deklarálása, hogy a pénzintézetek egyenlő elbánásban tartoznak részesíteni minden ügyf elüket nemre, korra, fajra, felekezetre, foglalkozásra való tekintet nélkül, s kizárólag vagyoni, illetve jövedelmi, pénzügyi helyzetük szempontjából tehetnek megkülönböztetést, ez egyben kötelességük is; nem szerepel tehát a törvényben a diszkrimináció ti lalma. Ha jól tudom, ez például az amerikai törvényben benne van. De hasonlóképp hiányzik a javaslatból az a kötelezettség, hogy a pénzintézetek az ügykörükként deklarált szolgáltatást kötelesek biztosítani valamennyi jelentkező ügyfélnek, természetesen am ennyiben megfelelnek a feltételeknek. Újságcikkek sora írt szinte legendás történeteket arról, hogy befektetni szándékozó külföldiek hetekig nem találtak magyar bankot, amely hajlandó vagy képes lett volna számlát nyitni számukra, amelyen keresztül a közös vállalkozásba ruházták volna be valutájukat. De a számlanyitási kapacitás hiánya súlyos akadály a magyar vállalkozók számára is. Számos további anomáliát lehetne felsorolni. Mindezek miatt hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy nem kötelezi a bankokat az ügykörükként deklarált szolgáltatások nyújtásához szükséges, többnyire technikai feltételek megteremtésére. S ha ez nem lehetséges azonnal, legalább egykét éves határidőt kellene szabni e feltételek teljesítéséhez. Az előbb példaszerűen felsorolt visszáss ágok mögött mélyebb okok és összefüggések rejlenek. Aki ma arra kényszerül, hogy bankba, pénzintézetbe menjen, maga is tapasztalhatja az udvariasság, a kiszolgálás súlyos hiányosságait. A lakosság szolgálatát hirdető pénzintézetekben mindennapos az ügyfele k sorbaállása, a felsőbbséges, kioktató, olykor kifejezetten udvariatlan magatartás az ügyféllel szemben. Az udvariasságot, a szolgálatkészséget nem lehet törvényben előírni. De nem is kell, mert piacgazdaságban a verseny biztosítja, kényszeríti ki, az ügy féllel legfeljebb egyszer lehet modortalannak, neveletlennek lenni, másnap már egy másik bankhoz megy. Ezzel szemben nálunk a bankok, pénzintézetek ténylegesen monopolhelyzetben vannak az ügyféllel szemben, hiszen már az is kegy, ha egyáltalán nyitnak szám lát a számára. Ezért tartanánk fontosnak, hogy a törvényjavaslat kötelezze a bankokat az elvben nyújtott szolgáltatások tényleges biztosítására, mert ennek hiánya akarvaakaratlan konzerválja, sőt erősíti ezt a monopóliumot, ami pillanatnyilag uralkodik. E hhez a kérdéshez kapcsolódik az a tény, hogy ez elmúlt néhány évben a nemzetgazdaság legjövedelmezőbb szektora – legalábbis az egyik legjövedelmezőbb, ha jól tudom, sorrendben a második – a bankrendszer volt, a bankok voltak. Most el kellene gondolkodni az on, hogy amikor az ország olyan súlyos gazdasági helyzetben van – tele vagyunk válságágazatokkal a termelésben és a szolgáltatásokban egyaránt, vállalatok egész sora megy csődbe, vagy legalábbis szükségszerű, hogy rövid időn belül csődbe jut, munkanélkülis ég és így tovább, nem akarom részletezni – , akkor éppen a bankrendszer az, ami az elmúlt évben nyereséges volt. És ha nyereséges volt ez a bankrendszer, miért nem fordította az elmúlt években nyereségének legalább egy részét arra, hogy szolgáltatásai techn ikai színvonalát javítsa? Én nem azt hiányolom, nem azt nehezményezem, hogy nagyon magas az állami tulajdoni részesedés; én visszamenőlegesen azt tenném szóvá, hogy ezt az állami tulajdont milyen irányban gyakorolták és egyáltalán tudtáke gyakorolni, s ar ról sem vagyok meggyőződve, hogy most képesek gyakorolni a bankok irányában, mert ezeket az anomáliákat már évek óta legalábbis hozzá kellett volna már kezdeni, hogy megszüntessék. S ezért látok ebben a törvényjavaslatban némi biztatást, hogy egyrészt a ba nkok privatizációjával, újabb bankok megjelenésének a lehetősége biztosításával ez a korábbi monopolhelyzet és részben az állami monopolhelyzet is oldódni fog, szélesedhet tehát a verseny, amely rá fogja kényszeríteni