Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
744 Én ezen a ponton rá szeretnék mutatni arra, hogy részünkről nem ilyen a helyzet a banktörvénynyel kapcsolatban. Ezzel is meg szeretném világítani azt, hogy mi itt egyáltalán nem öncélú kötözködést csinálunk, mert ha azt csinálnánk, akkor valószínűleg a jegybanktörvénynél is sok ellenvetést tennénk. Nem erről van szó. Arról van szó, hogy eltérően a jegybanktörvénytől, amelyiket a fő vonalaiban, legtöbb vonatkozásában nagyon jónak tartunk , itt nagyon sok kifogásunk van. A problémák között számunkra a legsúlyosabb az, amiről itt eddig ellenkező értelemben már két szónoktól: az előterjesztőtől és az MDFképviselőcsoport vezérszónokától hallottunk. Tehát a legsúlyosabb probléma szá munkra az, hogy a törvényjavaslat megengedi, hogy az állam egyegy bankban a tulajdonosi jogok több mint 25%ával rendelkezzék. Tehát ki van véve az állam abból a tilalomból, amelyik egyébként más pénzintézetektől eltekintve tiltja, hogy bárki több mint 25 %kal rendelkezzék. Erről természetesen mindenkinek a tavaszi bankközgyűlések képei jutnak eszébe, amelyiken az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója az állam, a többségi tulajdonos képviselőjeként szavazott és döntött egyedül, gyakran a többi tulajd onos ellenére a bankok lényeges dolgairól. Most azt én természetesen megértem, hogy a nagytulajdonosi pozíció nagyon kényelmes a Kormány számára. Ezzel jelentős ellenőrzést gyakorolhat a gazdaság egész működése fölött, tekintettel arra, hogy hát a bankokat erősen befolyásolják. Itt egyébként a tisztelt eddigi szónokok hivatkozhattak volna Lenin elvtársra, aki nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az állam a bankokon keresztül gyakorolja a gazdasági hatalmát, irányítsa a gazdaságot. Na most én viszont másképpen gondolkozom. Tudniillik, igaz, hogy a Kormánynak ez nagyon előnyös lehet, és hát hogy milyen előnyöket szerezhet itt a Kormány meg a kormánypártok, arra nekem például az is eszembe jut, hogy milyen körülmények között alapították az Új Magyarorszá g című lapot, hogy abba az állami tulajdonban lévő bankok tiszta önkéntességből, vagy lelkesedésből adtake egyenként 1020 millió forintot, vagy nem tisztán ilyen alapon adtake. Nyilván az lesz a válasz, hogy tisztán önként, és egyáltalán semmiféle erköl csi nyomás vagy félelem, vagy ilyesmi nem játszott ebben közre, hogy pártpolitikai propagandára fecsérlik azt a pénzt, amit a betétesek kamatemelésére lehetett volna például fordítani. És nyilván lesznek, akik el is hiszik ezt. (Zaj.) Igen. Kérem szépen, m ost én kaptam szót, utána más is szót kaphat. ELNÖK (Vörös Vince) : Tisztelt Képviselőtársaim! SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Na kérem, tehát az állam ilyen nagytulajdonosi pozíciója nem előnyös a pénzintézetek működésében, és persze nem a pénzintézetek szempo ntjából, hanem a pénzintézetek ügyfeleinek szempontjából. Ez nekünk így nem rendszerváltás, hogy most nem telefonon szólnak le, vagy hát azt nem tudjuk, hogy telefonon is leszólnake, hanem hogy fölemelik azt a táblát, hogy ennyi szavazatom van nekem mint államnak. Ez a mindenható kormányhatalom formarázása. És ha a bankokban nagytulajdonos az állam, akkor a bankok között nem lehet igazi verseny, tehát mindaz, amiről beszélünk, hogy itt ezek a sok szempontból tényleg középkori állapotok, hogy például a hite lkártyáról nem is tudjuk, hogy mi az, a külföldről nem tudjuk, hogy nincs csekkforgalom, hogy az ember kénytelen rengeteg készpénzzel a zsebében járkálni, ami veszélyes dolog, ugye… Dr. Nur Dzsihan Panizej asszony, a Pakisztáni Szenátus elnökhelyettesének köszöntése ELNÖK (Vörös Vince) : Elnézést kérek, képviselőtársam, egy pillanatra kénytelen vagyok megszakítani az előadását. SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Igen.
