Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - UNGÁR KLÁRA (FIDESZ)
721 Nem világos, mit jelent az alapelvek között a rendes és rendkívüli bevételek és kiadások kategóriája. Tudjuk, létezett a korábbi magyar költségvetésben, de ha egy tényleg részletes, folyó- és tőkeműveleteket külön kezelő költségvetési tervet kapnánk, teljesen fölöslegessé válna a rendkívüli, illetve rendes bevételek kategóriája. A központi költségvetés meghatározásából, az ott leírt bontásokból, továbbá az államháztartás információs rendszerének meghatározásából keletkezi k az érdeklődő olvasó és így az érdeklődő képviselő legerősebb hiányérzete is. A címrendszer, beleértve a nem intézményi címeket is, a törvénytervezet szerint akár évente is változtatható, és a címek közgazdasági tartalmát leíró információ és mérlegrendsze r kategóriájának a meghatározása kormányrendelettel történne a határozat szerint. Amíg a vállalkozások és így a magánvállalkozások számvitelét a Parlament által elfogadott törvény szabályozza, addig – és most idézem a törvényjavaslatot: "Az államháztartás alrendszerének számlarendjét a költségvetési szervek számvitelének, nyilvántartásának, az államháztartási információs és számviteli rendszernek és az államháztartás mérlegei tartalmának részletes szabályait kormányrendelet szabályozná." Ez a nyilvánvaló an akronizmus a közpénzek különösen szigorú szabályozásának igénye mellett elfogadhatatlan. Talán egy átmeneti időszakra elképzelhető volna, de úgy tűnt nekem, hogy a több mint három éve folyó reformmunkák arra irányulnak, hogy egy viszonylag stabil és hossza bb ideig használható államháztartási törvényünk legyen. Ezek a reformmunkák 3 éve tartanak vagy még hosszabb ideje, sőt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy jelenlegi pénzügyminiszterünk kezdte meg főosztályvezetői vagy osztályvezetői minőségében ez t a munkát, és az elégedetlenségünk, azt hiszem, leginkább ebből fakad. Olyan mennyiségű információs anyag és tudás halmozódott fel az elmúlt három évben, amely nem indokolja az információs rendszernek ebben a törvénytervezetben leírt elnagyoltságát. Már m a több kerülhetne a törvénybe, mint amit a tervezet tartalmaz, de ha mégis vannak kidolgozatlan részek, akkor a Kormányt arra kérjük, vállaljon kötelezettséget arra, hogy a következő fél évben törvényi szabályozással az információs rendszert elénk tárja. A központi költségvetés hiányának jegybanki hitellel történő rendezését a Magyar Nemzeti Bankról szóló és délután tárgyalandó törvény korlátozná. Bár a jegybanki törvény keretébe utalás számunkra elfogadható, az ott 1992re vonatkozó szabály, miszerint is a hitelezés lehetősége mértéktelen, nem tűnik túl komoly megszorításnak. A Kormány és a polgármester pótköltségvetési törvényrendelet benyújtási kötelezettsége viszont gyakorlatilag látszólagos, tehát nem igazi szabály. A költségvetés teljesítését jelentőse n veszélyeztető körülmények nem tudni mikortól jelentősek. A törvényjavaslat indoklása sokkal egyértelműbb. Számos esetben ezt találtuk a törvényjavaslatnál, az indoklás elfogadható, és valamilyen okból nincs a normálszövegben benne. Nekünk lesz egy javasl atunk, már most elárulom: például akkor kell pótköltségvetést benyújtani, hogyha x százalékkal az általános tartalékot a Kormány túllépte – nem nagyon bonyolult szabály. Sajátságos módon, bár korlátozottan él tovább az eddigi tudathasadásos helyzet az ered etileg meghatározott alapfeladatok ellátására létrehozott intézmények szabályozásában. A decentralizált alapok tervezett szabályozása részben liberálisabb, részben szigorúbb, mint a költségvetési szerveké. A lényegéből következő meghatározott és elkülöníte tt forrás bizonyos feladatokhoz hozzárendelése egyegy kiemelt fontosságú közfeladatnál éppen a fokozott költségvetési fegyelmet indokolná – gondoljunk a szolidaritási, foglalkoztatási vagy akár a lakás alapra. Mégis az alapoknál nem tiltott a hitelfelvéte l és a kezességvállalás, de kizárt a vállalkozásokban, társaságokban való részvétel. Nem teljesen világos, hogy mitől hitelképesebb a vállalkozási bevételekből is kizárt alap, mint az abból ki nem zárt költségvetési szervek. Mi az alapoknál további szigorí tást tartanánk célszerűnek. A költségvetési szervek gazdálkodásának tervezett szabályozása súlyos ellentmondásokkal terhes. Becker Pál és Gaál Gyula is beszélt a költségvetési szervek vállalkozásának fontosságáról, és hallottunk egy nagyon jó kis tornatere m példát, amit ha lefordítanék, akkor úgy hangzik, hogy az iskola vállalkozhat, hogyha nem akadályozza az a tanítási időt. Én azt hiszem, hogy vállalkozás és
