Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - Az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
707 Tisztelt Országgyűlés! Következik az államháztartásról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartási tör vény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot 2672es számon, valamint 2672/1es számon, míg a hozzá kapcsolódó észrevételeket 2933as és 2936os számon kapták kézhez képviselőtársaim, az országgyűlési határozati javaslat 2672/2es számon került kiosztásra. Megadom a szót dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Kérem. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Remélem, hogy kellemesen töltötték el a nyári szünetet, és nagyon jól kipihenték magukat, mert ez az ülésszak, amely tegnap kezdődött, a gazdasági törvényhozás ülésszaka lesz. Azt hiszem, hogy minden héten egykét gazdasági törvény kerül a Ház elé, és ezek a gazdasági törvények fogják azt biztosítani, hogy a rendszerváltás és a stabilizáció a gazdaságban is megtörténjék, és az állampolgárok, a társadalom, a vállalkozók – b elföldiek és külföldiek – tisztán lássák és tudják, hogy hosszú távon milyen feltételek mellett élhetnek, gazdálkodhatnak, boldogulhatnak, vagy netán éppen mehetnek csődbe. Nagy örömömre szolgál és megelégedésemre, hogy a mai napon két nagyon komoly törvén yt terjeszthetek önök elé, az államháztartási törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezetet, illetve javaslatot, mert ez a két törvény a gazdaság, az állami élet, a társadalmi élet két rendkívül fontos alapkövét próbálja keretekbe szorítani, modernizálni, korszerűvé tenni az államot, az állam háztartását és a jegybankot. Azt hiszem, hogy ezek a törvények, ha kemény vita után elfogadásra kerülnek, valószínűleg gazdaságtörténeti értékű törvények lesznek. De most tisztem az államháztartási törvé nyről beszélni, amiről megkapták a törvényszöveget, tájékoztatót, feladattervet, az Állami Számvevőszék észrevételeit, és megkapták – kénytelen vagyok felolvasni, mert nem tudom megjegyezni – az Érdekegyeztető Tanács Költségvetési Intézmények Érdekegyeztet ő Bizottsága, illetve annak munkavállalói oldalának észrevételeit is. Én nem akarom az idejüket rabolni, dokumentáció rengeteg van; néhány kérdésre szeretném a figyelmüket felhívni. Az első egy kis történelmi előzmény, na már nem a régmúltbó l, hanem az államháztartási reform történetéből, amelyik 1988 elején kezdődött el, és 1989ben még a régi Parlament elé be is került, de nem tárgyalták meg. Az eredeti államháztartási reform a rendszerváltás előtt négyféle tartalommal rendelkezett, úgy min t politikai reformtartalommal, gazdasági reformelgondolásokkal, a teljes elosztási reformra vonatkozó elgondolásokkal és természetesen a költségvetési, államháztartási elgondolásokkal. A rendszerváltás eredményeként egyrészt kiüresedett az államháztartási reform, hiszen a politikai rendszerváltás, a gazdasági rendszerváltás és az elosztási rendszerek megváltoztatása többé nem ennek a reformmunkának, ennek az államháztartási törvénynek volt a fő tényezője, hanem egyébnek, mondjuk az Alkotmánynak, az önkormán yzati törvénynek, az Állami Vagyonügynökségről szóló törvénynek, számvevőszéki, alkotmánybírósági törvénynek stb., stb. Tehát nagyon megváltoztak azok a feltételek – és ezt azért mondom el, mert ma is olyan várakozásokat hallok, olvasok, látok, amelyek azt hiszik, hogy az államháztartási reform egyszerre fogja megváltoztatni az egész magyar elosztási rendszert, az egész magyar költségvetési rendszert, az egész magyar államháztartási rendszert, és még megtakarítást, sőt pénzbőséget is eredményez. Ugyanakkor figyelembe véve a megváltozott politikai, társadalmi, gazdasági körülményeket, konkretizálódott az, hogy mire kell kiterjednie az államháztartási reformnak; egy modern jogállam államháztartási, költségvetési jogrendszerét kell megteremtenie, és ezt szolgál ja az államháztartási törvény; az állam szerepének a csökkentését kell biztosítania; és a szociális piacgazdaságba épülés folyamatát – a szociális jelzőt kiemelném – kell szolgálnia.