Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. augusztus 27. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 11. napja - A társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
699 Igen érdekes a társadalombiztosítási önkormányzatnak az elmúlt 40 évben tapasztalt történelme is. Tulajdonké ppen Magyarországon a társadalombiztosítás önkormányzatát mindig is viták követték, és az önkormányzatról szóló vitákat nem annyira az jellemezte, hogy ez kötődött az állami részvétel nagyságához, mint sokkal inkább politikai és hatalmi szempontok. Szeretn ém felhívni az önök figyelmét arra is, hogy az önkormányzati igazgatás valójában nem azt jelenti, hogy az állam most demokratikusan és helyesen átenged valamit a társadalombiztosítási önkormányzatnak a saját, öröktől fogva létező jogosítványai közül, példá ul a társadalombiztosítási reform jobb formai előkészítése érdekében, hanem mélyen tartalmi kérdésről van szó. Vissza akarunk térni az eredeti állapothoz, a tradíciókhoz, a teherviselés önigazgatásához. Éppen azért, mert a magyar hagyomány nagyon bonyolult és tanulságos, a reform előtörténete is nagyon tanulságos, nagyon bonyolult kérdéseket vet fel. Hazánkban érdemes a magyar hagyomány figyelembevétele mellett a döntés előtt a nem- zetközi tapasztalatokat is figyelembe venni, nem vagyunk igazán nehéz helyz etben. Arról van ugyanis szó, hogy az önkormányzati viták az elmúlt tíz évben a világon mindenhol felerősödtek. Felerősödtek, mert a hagyományosan nagyon önálló biztosítói szervezetek is állami hozzájárulás igénybevételére kényszerültek, ezért ezeknek az ö nkormányzatoknak az önállósága megrendült. Ha elővesszük a nemzetközi vitákat, áttekintjük a nemzetközi szakirodalmat és főleg, ha támaszkodunk a legutolsó jelentésre, amelyet 1988 szeptemberében Genfben nyújtottak be, és amely húsz ország felmérései alapj án próbál meg választ adni arra, hogy mi is az önkormányzat, mi ebben a teherviselők és mi az állam szerepe, azt hiszem, tárgyilagosabb értékítéletet alkothatunk a jelenlegi törvénytervezetről. Nem kímélem önöket, ezért felolvasom ennek a jelentésnek a fog alommeghatározását, hiszen azt gondolom, ha a társadalombiztosítási önkormányzatról vitatkozunk, akkor érdemes magát a nemzetközi fogalommeghatározást is megismerni. Tehát: "A társadalombiztosítási önkormányzat törvény által alapított, olyan, autonómiával rendelkező, jogképes közjogi testület, amelyben a biztosítottak és a munkáltatók állami garancia mellett saját nevükben és önálló felelősségükre választott képviselőjük útján látják el a létről való gondoskodás törvény által rájuk bízott feladatait." Bonyo lult ez a fogalommeghatározás, de azt hiszem, hogy minden szó a helyén van, a fogalommeghatározás részletes és pontos. Ezeket a jellemzőket kell nekünk is sorra venni és keresni a jelen törvénytervezetben. Ez a jelentés tulajdonképpen a fogalommeghatározás mellett a legfontosabb jellemzőket is vizsgálta, így az alkotmányos kereteket, a testületek jogállását, létrehozásuknak módját, feladatait, az állami hozzájárulás mértékét, az állam közreműködési és felügyeleti módját, valamint az ellenőrző szervek hatásk örének alakulását. Tulajdonképpen nekünk is ezeket a legfontosabb kérdéseket kell megválaszolnunk. Nem térnék ki valamennyire, csak öt kérdéscsoporttal foglalkoznék ezek közül. Így az alkotmányossággal; azzal a kérdéskörrel, hogy egy vagy több önkormányzat ra vane szükségünk; hogyan jöjjön létre ez az önkormányzat; milyen jogi és irányítási lehetőségei és jogosítványai vannak a javasolt önkormányzatnak, valamint annak, hogy milyen mértékű állami hozzájárulásról és részvételről beszélhetünk. Kezdjük tehát az alkotmányossággal. Az Európa Tanács tagországainak alkotmányai minden esetben valamennyien tartalmaznak valamilyen szabályozást a társadalombiztosítás tekintetében. Rögzítik azt, hogy a társadalombiztosítás alapkérdései a törvényhozás tárgyát képezik, meg határozzák általánosan vagy részlegesen kötelező jellegét és az állam feladatait. Ennek tükrében úgy vélem, hogy egy jogállam nem tekinthet el a társadalombiztosítási alapjogok alkotmányos szabályozásától. A Magyar Köztársaság Alkotmánya konkrétan csak a 7 0. § (2) bekezdésében említi a társadalombiztosítást, mint a szociális biztonság egyik eszközrendszerét. Éppen a társadalombiztosítás mélyre ható és előre láthatóan évtizedes reformjai miatt szükségünk lenne ennél részletesebb és konkrétabb alkotmányjogi g aranciákra. Így például megítélésünk szerint szerepelnie kellene az alkotmányban a társadalombiztosítási jognak, és szükség lenne megengedni a magánbiztosítást is. Szólni kellene az állami kötelezettségekről, amelyeket a társadalombiztosítás megszervezéséé rt és működtetéséért kell, hogy viseljen az állam, valamint az állami támogatásról.
