Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 18. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
61 jogát is. A továbbiakban például az a likviditási hitelre nem terjed ki, csup án az állami költségvetési törvényben meghatározott hitelfelvételre. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint az ÁSZ szervezetét törvény állapítja meg. Bizottságunk álláspontja szerint ez a megkötés indokolatlan, nem is teljesült, nem volt lehetőség ebben a formában arra, hogy az ÁSZ saját szervezetét rugalmasan a követelményekhez igazítsa. A jövőben – elképzeléseink szerint – az ÁSZ elnökének lenne feladata az ÁSZ szervezetének kialakítása. Az ÁSZ elnökének státuszát feladatának és felelősségének körülhat árolásával erősíteni igyekeztünk, amit többek között illetményével is kifejezésre juttattunk. Az ÁSZ jellegéből adódóan nem kollektív, hanem egyszemélyi irányítás alatt áll. A jelenlegi törvénytől eltérően, amely két elnökhelyettesről rendelkezik, a javasl at az új szervezeti modellnek megfelelően egyetlen, általános hatáskörű alelnök jogállását rendezi. Az egyetlen alelnök esetében a felelősség és az alárendeltségi viszonyok áttekinthetőbbek. Ez azért is különösen fontos, mert a ma hatályos törvény az elnök helyettesi megbizatás tartalmáról és a felelősségről gyakorlatilag nem rendelkezik. Az alelnök a továbbiakban az elnök által átruházott jogkörben, illetve az elnök akadályoztatása esetében általános hatáskörrel jár el. Arra figyelemmel, hogy jelenleg az ÁS Znak két alelnöke van, a tisztelt Háznak javaslatunk szerint október 31ig döntenie kell az alelnök személyéről. Javaslatunk értelmében a jövőben az alkotmánybírákhoz hasonlóan az Országgyűlés kilenc évre választaná az ÁSZ elnökét és alelnökét. Így elkerü lhetőnek látszik a parlamenti ciklussal történő nemkívánatos egybeesés. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ismertetésekor csak a lényegesebb összefüggésekre szorítkozhattam. Bízva abban, hogy javaslatunk kiállja az idő próbáját, és a Parlamentben is kialakul ugyanaz az alkotói szellem és a konszenzus, mint bizottságunkban, ajánlom a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot és az országgyűlési határozati javaslatot elfogadásra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújtott be dr. Becker Pál 2655ös számon és dr. Békesi László 2706os számon. Tekintettel a módosító javaslatokra, általános és részletes vitát kell tartanunk. A törvényjavaslat általános vitája következik. Megadom a szót dr. Remport Katalinnak, a költségvetési bizottság előadójának. Kérem! Felszólaló: Dr. Remport Katalin, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója REMPORT KATALIN, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság megtárgyalta az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslatot, és Vékony Miklós képviselőtársam ismertetése után Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fejtette ki álláspont ját a törvényjavaslattal kapcsolatban. Megállapította, hogy az ad hoc bizottság kiemelkedő munkát végzett, azonban néhány aggályának is hangot adott. Így megemlítette például, hogy korainak tartja a törvényjavaslat szerinti hatályba léptetést, jobbnak tart aná, hogyha 1992. január 1jével lépne hatályba ez a törvényjavaslat. Ugyancsak felvetette annak a kérdését, hogy az aláírási jogosultság mire terjed ki részére. Ugyanis nem tartaná jónak, hogyha minden számvevő jelentését őneki kellene aláírni, viszont ho gyha ez a javaslat úgy értelmezendő, hogy elegendő csupán az összesített jelentéseket aláírnia, akkor helyesnek tartja a törvény fogalmazását. Az Alkotmánnyal való egyezőség kérdésében kifejtette, hogy a törvényjavaslat a korábbi hiányosságokat orvosolja, azonban megemlítette azt is, hogy az Állami Számvevőszék egyik elnökhelyettese már kifejtette és jelezte számára, hogy amennyiben egy elnökhelyettest állapít meg ez a törvényjavaslat – az Alkotmány, ugye, úgy fogalmaz, hogy elnökhelyettesek vannak a Számve vőszéknél – , abban az esetben az Alkotmánybírósághoz fog fordulni. Az általános vita során
