Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. július 12. péntek, a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
531 privatizálásra. Amennyiben átalakul, akkor az átalakulási törvény értelmében a földterületre eső részvényvagyont az önkorm ányzat megkapja. Ez azonban a részvényvagyon esetében műfajilag egészen más, mint a vegyes tulajdon. Anyagi érdekeltsége érvényesül. Másodszor: egyetért a Kormány azzal a módosító javaslattal, hogy meghatározott időtávon belül a korábban eladott telek vagy földterület értékrész kerüljön pénzben átalakuláskor az önkormányzat tulajdonába. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a vállalati vagy gyári területek alatt elterülő földek legfeljebb 20%át érinti végül is az az álláspont, ami a javaslati szándékban végül is kifejezésre jut, és legalább 80%a részvény vagy pénz formájában az önkormányzatok számára jut. Utalnék még arra is, hogy többször felvetődött, hogy gazdálkodó önkormányzat nem tudja a funkcióit betölteni. Hölgyeim és Uraim! A magyar önkormányzati modell és a világ minden logikus önkormányzati modellje rendkívül távol áll a gazdálkodó önkormányzat ideáljától. Ez közszolgálati önkormányzat, ez az önkormányzati törvény szövegrészéből, céljaiból kiolvasható, de Európa számottevő országaiban ugyanez a felfogás . A túlzott gazdasági szerepvállalás hátrányai miatt és egy jelentős vagyon juttatásánál úgy vélem, nyilvánosságra kell hozni azt a kormányzati elképzelést, hogy nem annyira az önkormányzatok számára megtartandó, mint az önkormányzatok által is a privátszf éra számára értékesítendő vagyonra gondolunk eme vagyoni átadásnál. Nem volna jó, ha önkormányzati keretben túlzott gazdálkodási ambíciók lennének. Ismét arra kell utalnom, hogy ez a magánszféra dolga. Rendkívül jelentős bevételhez jutnak az önkormányzatok , ha választópolgáraik érdekeit is figyelembe véve, a kapott vagyon további privatizálása és értékesítése érdekében tesznek lépéseket, és amit megtartanak, az alapvetően értékpapír vagy ingatlan, és nem vállalnak fel olyan szerepet, amely operatív gazdálko dási kvalitásokat tételez fel. Ugyanis az igazgatási szervezetek természetéből adódóan évtizedeken át kipróbáltuk, ez a szerepkör meglehetősen idegen. Végül nagy hangsúllyal szeretnék szólni az ingyenes használat sokat vitatott problémájáról. Kulcskérdésrő l van szó. A vitában sok helyen és az ellenzők részéről úgy merült fel, hogy a Kormány az önkormányzatok tulajdonába került vagy kerülő ingatlanokat dekoncentrált szervei számára ingyen kívánja használni. Ez a kérdés nagyon leegyszerűsített. Legalább olyan paradox, ahogy a most odaadandó vagyonért bérleti díjat kell fizetni. Azonban felhívom a figyelmet egy ennél kényesebb és talán több megértésre számítható problémára. Ez pedig az önkormányzatok egymás közötti viszonya. Azt hiszem, hogy nem kétséges – és s ajnálatos módon többen is kaptak ilyen információt – , hogy főleg a megyei és a megyei székhelyű városok önkormányzatai között országosan, az indokoltnál több helyen kellemetlen véleményeltérések alakultak ki, hogy nagyon árnyaltan fejezzem ki magam. Tehát akkor, amikor az ingyenes használatról van szó, akkor tessék gondolni a városi, eme székhelyvárosi főjegyzőhöz delegált, mondjuk illetékhivatali funkciókra, és a megyeháza, volt megyeháza megyei tulajdonviszonyaira. Ebben az esetben, hogy a használat a fe ladat kapcsán ingyenes vagy nem ingyenes, ez a probléma a megyei önkormányzat és a megyeszékhelyű városi önkormányzat között húzódó kérdés. A Kormány nem szándékozik új dekoncentrált szerveket létrehozni, de elkerülhetetlen, hogy az önkormányzatok között – és ennek számtalan jele van – feladatmozgás következzék be. Kérem a Tisztelt Házat, ne rakjunk tüzet alájuk helyiségbérleti díj ügyében. Kérem a Tisztelt Házat, vegye mindezt fontolóra, és hagyja jóvá az ingyenes használatra vonatkozó előterjesztést. Azok a részletkérdések, amelyek tovább a törvényben szerepelnek, úgy érzem, nem illendő részemről, hogy szót kapjanak. Arra viszont utalni kell, hogy az önkormányzati gazdálkodást és annak feltételrendszerét – az 1991. évi költségvetés kereteiben is – a Belügy minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri.
