Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. július 4. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 5. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÓTH SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
276 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalásokra az ebé dszünet után kerül sor, most szünetet rendelek el, két órakor folytatjuk az ülést, de hallgassanak meg még egy bejelentést. TÓTH SÁNDOR jegyző: Most az ebédszünetben bizottsági elnöki értekezlet lesz a Delegációs teremben, kérjük a bizottsági elnökök szíve s megjelenését. (Szünet: 13 óra 4 perctől 14 óra 6 percig – Az elnöki széket Szűrös Mátyás foglalja el – Jegyzők: Balogh Gábor és dr. Kóródi Mária.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Kérem képviselőtársaimat, foglalják el h elyüket az ülésteremben. Mindenekelőtt bejelentem, hogy a bizottsági elnökök ma, az ebédszünetben megtartott ülésen elhangzottak alapján a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényjavaslatot megtárgyalásra kiadom az alkotmá nyügyi bizottságnak; a társadalombiztosítási eljárások és a családi pótlék évközi emelésének lehetőségéről szóló országgyűlési határozati javaslatot a költségvetési és a szociális bizottságnak. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk az egyes állami tulajdonban lé vő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájára: a felszólalások következnek. Szólásra következik dr. Salamon László képviselő úr a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek önkormányzati tulajdonba adásával kapcsolatos kérdésekről kívánok szólni, és ennek keretében a 2515ös szám alatt benyújtott módosító indítványom i ndokait szeretném előadni. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat – több más mellett – a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek önkormányzati tulajdonba adásáról intézkedik. Fontos eleme ez a törvényjavaslatnak, hiszen óriási vagyoni érték et juttat az önkormányzatok tulajdonába – ugyanankor természetes eleme is, mert a lakás- és helyiségvagyon önkormányzati tulajdonba adásával az állampolgárok százezreit, illetve a vállalkozók túlnyomó részét érintő lakás- és helyiséggazdálkodási tevékenysé get közvetlenül a civil társadalomhoz, az állampolgárhoz, vagyis az érdekeltekhez legközelebb: helyi szintre viszi. Végül az önkormányzati működés egyik kulcseleme is ez, mivel céljaink szerint a lakás- és helyiségvagyon, a vele való gazdálkodás – vagyis h asznosítása és meghatározott mértékű értékesítése – jelentős szerepet fog betölteni az önkormányzatok gazdálkodásában. E hatalmas vagyonnal való gazdálkodás roppant felelősséget igényel. A felelősség súlyát nemcsak az adja meg, hogy az elhibázott sáfárkodá s, az egyes önkormányzatok számára nagy anyagi hátrányokat eredményező – esetleg végzetes – gazdasági következményekkel járhat, hanem elsősorban az, hogy emberek százezreit, vállalkozók tömegeit létfeltételeiben közvetlenül érintő, sorsukat meghatározó gaz dálkodásról van szó. Ezek a vagyontárgyak, melyek egyfelől, az önkormányzatok oldaláról nézve a gazdálkodás eszközei, hasznot, bevételt hajtó és eredményező tőketárgyak, a másik oldalról, az állampolgárok oldaláról nézve otthonok, a mindennapi élet keretei , a vállalkozó oldaláról nézve pedig műhelyek, irodák, a működés elemi eszközei. Ezen a ponton világosan szembe kell néznünk egy elvi érdekellentét, ellentmondás felmerülésének lehetőségével. Másban érdekeltek az önkormányzatok, és másban az állampolgár, a vállalkozó. Az önkormányzatok a magasabb bérbevételben, illetve a javak elidegenítésénél minél nagyobb ellenértékben; az állampolgár, a vállalkozó az alacsonyabb, elviselhető bérben, az általa lakott lakás vagy használt helyiség tulajdonának megszerzésébe n. Ugyanakkor az ellentmondás okos, mértéktartó és korrekt lakás- és helyiséggazdálkodási politika
