Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat határozathozatala - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
212 Tisztelt Országgyűlés! Kérem a képviselő urakat és hölgyeket, fáradjanak be, mert nyomban szavazással fogjuk kezdeni. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az alkotmányügyi és az önkormányzati bizottság jelentését 2751es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Határozathozatalunk során e jelentés sorrendjében haladunk. (Dr. Balsai István igazságügyminiszter: Elnök Úr! Egy válaszadással adós vagyok.) Felhívom figyelmüket, hog y az alkotmányügyi bizottság kiegészítő jelentést nyújtott be 2803as számon, melyet a mai ülésünket megelőzően kaptak kézhez. Felhívom figyelmüket, hogy az együttes jelentésben az alkotmányügyi bizottság állást foglalt arra vonatkozóan, hogy a törvényjava slat 1. §ának, 2. §ának és 15. § (3) bekezdésének elfogadásához az Országgyűlés ülésén jelenlévő képviselők 2/3ának szavazata szükséges. A határozathozatal során erre külön fel fogom hívni a figyelmüket. Most megkérem igazságügyminiszter urat, nyilatko zzon, kíváne még reflektálni a korábban elhangzottakra. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy jobb lett volna délelőtt szólni, nagyobb közönség előtt, de reméle m, hogy a szavazásra összegyűlik annyi ember, amennyi egy kétharmados törvényhez szükséges. A törvényjavaslattal kapcsolatban az általános vitában elhangzottakhoz szólva – a részletes vita is igen rövidre sikeredett, nyilván a bizottságokban a törvényjavas lathoz módosító indítványokat benyújtó képviselőtársaim részletesebben kifejtették a véleményüket – a következőket szeretném elmondani, igyekszem rövid lenni. A legfontosabb és legtöbbet vitatott része a törvényjavaslattal szemben felhozott érveknek a közi gazgatási bíráskodás, illetve a közigazgatási bíróság fogalma körül csúcsosodott ki. Kelle önálló közigazgatási különbíróság, mint új szervezet, vagy jelenleg nem létező szervezet? A törvényjavaslat ezzel szemben foglalt állást. A hozzászólók közül Hack P éter, Tölgyessy Péter, Áder János és Vastagh Pál képviselő urak annak az elméleti koncepciónak az alátámasztását látták inkább elfogadhatónak, amely a külön közigazgatási bíróságok felállítását indokolná, véleményük szerint a jelenlegi törvény csak kifejez etten ideiglenes, illetőleg a végleges megoldást megelőző, de szükségszerű állapotot fog eredményezni. A vitát nem itt folytatva, nyilván ez nem is alkalmas fórum erre, azt szeretném mondani, hogy az nem igaz – ezekben a hozzászólásokban mint egy vád érte az előterjesztést – , hogy nincs igazán koncepciója a törvénynek, nyilván valami gyorsan tető alá hozott törvényjavaslatról van szó, hiszen az Alkotmánybíróság döntése kész helyzetbe hozta a Kormányt, a tisztelt Parlamentnek ezzel a törvénnyel a beterjeszté st követően hamarabb is kellett volna foglalkoznia, hiszen április 1jével az Alkotmánybíróság terminusa lejárt. Van koncepciója ennek a törvényjavaslatnak, mint ahogy azt Füzessy Tibor frakcióvezető is kifejtette, nem akarom megismételni az érveit, az a k oncepciója jelenleg, több okból nem látja indokoltnak a külön közigazgatási bírósági szervezet felállítását, nem látja sem elméleti, sem gyakorlati indokát ennek. Nem győződtünk meg arról, hogy gyorsabb lenne az ügyek elintézése, ha nyolc régióban szervező dő külön szervezetként jelentkező bírósági egységre bíznánk az egyébként 19 megyei székhelyen javasolt közigazgatási ügyek elintézését. Nem győztek meg az érvek arról sem, hogy ez gyorsabb megoldás lenne, hiszen a nyolc valamivel kevesebb, mint a 19, illet őleg a 20, és az ügyek elintézésének az időtartama nyilvánvalóan függ attól, hogy hány szervezetben intézik.
