Országgyűlési napló - 1991. évi nyári rendkívüli ülésszak
1991. június 26. szerda, a nyári rendkívüli ülésszak 4. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince):
201 alacsony, messze elmarad az igényektől és az európai szín vonaltól. Különösen súlyos a helyzet azokon a területeken, ahol még kézi kezelésű központok üzemelnek, és ilyen térség a képviselő úr által is jelzett Csorna és környéke is. Az említett, Svájcban leszerelt és a részünkre felajánlott, mintegy 25 éves rotaryközpont ismételt üzembe helyezése azonban gazdasági és műszaki okok miatt sem kívánatos. A rotaryközpont beszerelése jelentős átalakításokat igényelne, és elavultsága miatt a jövő igényeit és szolgáltatásait nem tudja kielégíteni. Ehhez még további költs égek járulnának, az üzemeltetési többletköltségek a magasabb fenntartási igényekből adódóan, valamint a nagyobb épületszükséglet, a helyi hálózat bővítése, annak csatlakoztatása az országos távközlési rendszerhez. A központon kívüli költségek a teljes beru házás közel 65%át tenné ki, így a teljes beruházási költség az 1990es árakon számítva valóban mintegy 1,4 milliárd forint. A Távközlési Vállalatnak 1 milliárd forintot kellene biztosítani ahhoz, hogy a felajánlott berendezések működőképesek legyenek. Az ehhez szükséges fejlesztési pénzeszközzel jelenleg többletként a vállalat nem rendelkezik. Szólni kell továbbá arról, hogy a beruházás átfutási ideje jelentős, közel két év, amely legjobb esetben is az 1993as év végi üzembe helyezést tenné lehetővé. Erre az időpontra azonban már jóval korszerűbb megoldás is teljesülhet. Jelenleg a Távközlési Vállalat szakemberei a helyi önkormányzatokkal együttműködve vizsgálják Csorna és térségének a távközlési hálózat fejlesztésére egy befektetési társaság létrehozását, és ez a helyi erőkre is alapozó kezdeményezés mintegy két éven belül korszerű távközlési hálózat üzembe helyezését tenné lehetővé. Ez időpontig az országos hálózathoz való csatlakozás is kiépíthető. A távközlési fejlesztés koncepciója, hogy a hazai, nem el ektronikus vezérlésű rotaryközpontokat ma a legkorszerűbb, úgynevezett digitális központok váltsák fel. A visszautasított központ ügyében a minisztérium állásfoglalását 1991. május 29én megküldte a sajtónak is, többek között a Kisalföld című lap főszerke sztőjének is, ahol tulajdonképpen a lakosság, illetve az ezen a környéken élők részére a tájékoztatás megtörtént. Rátérve a konkrét kérdésekre. 1. Távlati fejlesztési elképzeléseinknek az úgynevezett digitális központok kiépíté se felel meg. A központ beszerzése a rendszerválasztó tender alapján kiválasztott Ericsson- vagy Siemensközpontok lehetnek. Egy tízezer vonalas központ ára mintegy 200 millió forint. Éppen fele az egyébként már sehol sem gyártott rotaryközpontok árának. 2. A Távközlési Vállalat jelenleg még valóban monopolhelyzetben van. A minisztérium által készített törvényjavaslat – amelynek előterjesztése az őszi időszakra megtörténik – már számol a koncessziós pályázat kiírásának lehetőségével. Ennek eredményeként vá rható, hogy a távközlési piacon is kialakul a verseny. Ez feltétlenül gyorsítja majd a távbeszélőhálózat bővülését, és szolgálja az ország egész területén a települések lakosságának érdekeit. 3. A Távközlési Vállalat hároméves fejlesztési programjában sze repel a falvak belföldi és nemzetközi távhívásra alkalmas, visszahívható, nyilvános, pénzbedobó készülékkel való ellátása. Ezen terv eredményeként 1993 végén minden településről – így Farádról is – az ország bármelyik részére lehet telefonálni. E program t eljesülésének biztosítékát az jelenti, hogy a Távközlési Vállalat rendelkezik a szüksges fejlesztési forrásokkal, valamint hogy a minisztérium árhatósági jogkörénél fogva számonkéri a fejlesztési célú tarifaemelésből megvalósított bővítéseket, köztük farád i nyilvános távbeszélőállomás létesítését is. Kérem tisztelt képviselő urat válaszom elfogadására. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte a válasszal.
