Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
997 munkaközösségi formában gyakorolható. Ezt az anakronizmust sürgősen meg kell szüntetni, erre a tö rvényjavaslat mindenképpen alkalmas. Az igazságügyminiszter úr hivatkozott a törvény különleges előkészítésére. Valóban, több éven keresztül a legkülönbözőbb szakmai szervezetek mondták el a véleményeiket, több változatot ismertünk. Végezetül a most beter jesztett törvényjavaslat túlnyomó részben megfelel annak a változatnak, amelyet az Országos Ügyvédi Tanács teljes ülése javasolt törvénynek, és amellyel a Jogtanácsosi Munkaközösségek Országos Kamarája is egyetértett. Ennek megfelelően egy olyan törvény ál l előttünk, amelyben a szakmai előkészítés, a szakmai érdekképviselet szerveinek bevonása megtörtént. Rendkívül lényeges kérdés, hogy nem az önkormányzattal rendelkező ügyvédi, illetőleg jogtanácsosi munkaközösségi szervek feje fölött készült el valamiféle állami tervezet, amely tetszik, nem tetszik, törvény lehet, ha az Országgyűlés elfogadja. A törvényjavaslatnál két rendkívül lényeges változás alapelvként követhető nyomon. Az egyik a liberalizáció, a másik az önkormányzati elv megerősítése. Mindkét elv t ulajdonképpen megjelenik az egyes részletszabályokban. Az egyes részletszabályokban azonban változatlanul kísért az eddigi gyakorlat, és ennek ellenére bizonyos rendelkezéseknél a korábbi szilárd struktúrák maradványai megmaradtak. Módosító indítványaink e gyébként éppen ezeknek az eddigi maradványoknak a feloldását, megszüntetését szolgálják. A korábbi szervezet teljes mértékben egységes volt. Szilárd rendszert alkotott. Ezen kívül ügyvédi tevékenységet nem lehetett végezni. Legfelül állt az Igazságügyi Min isztérium, amelynek ugyan 1984 óta állítólag csak törvényességi felügyelete volt, a gyakorlat nem volt ezzel feltétlenül összhangban. Az Országos Ügyvédi Tanács országos képviseleti szervként az egész ügyvédségre kötelező rendelkezéseket hozhatott. Középen volt a Kamara, amelynek a közgyűlése gyakorlatilag fölösleges díszlet volt, hiszen sok Ügyvédi Kamara a közgyűlést néha évekig össze sem hívta. Végezetül volt a napi munka tevékenységi területe, az ügyvédi munkaközösség, amely teljesen zárt rendszert alko tott, ügyvédi munkaközösségen kívül ügyvédi tevékenységet nem lehetett végezni. A szervezet feloldásának egyik leglényegesebb kérdése az, hogy ez a szigorú struktúra föloldódjék. Erre a föloldódásra a törvényjavaslat alkalmas. Az Igazságügyi Minisztériumna k a felügyeleti jogkörét mindenképpen célszerű, még a törvényjavaslatban rögzített módokon túl is szűkíteni, és kizárólagosan csak a törvényességi felügyeletet biztosítani a Minisztérium számára. Ezzel mindenképpen biztosítani kell az önkormányzati jogot. A másik lényeges kérdés az, hogy az Országos Ügyvédi Tanács csak olyan körben adhasson az ügyvédek számára kötelező rendelkezéseket, amelyekre a törvény feljogosítja. Ilyen feljogosítás jelenleg kettő van: a fegyelmi szabályzat és a választási szabályzat m egalkotása. Ezen túlmenően az önkormányzatot az Országos Ügyvédi Tanács semmiféle egyéb rendelkezéssel a javaslat szerint nem sérthetné. Alulról kezdve az ügyvédi munkaközösségi forma részben feloldódik, hiszen alternatívvá válik. Lehet ilyen formában – mo st már ügyvédi irodának nevezve – tevékenykedni jogi személyiséggel rendelkező szervezeten belül, de lehet egyéni ügyvédként is dolgozni a továbbiak során. Ez az ügyvédi munkaközösségek szervezetének a szigorú rendjét egyrészt feloldja, másrészt azonban az ügyvédi irodák belső önállóságát, liberalizációját megerősíti, hiszen a tevékenységüket kötelező direktívák sokkal kevésbé fogják megszabni, mint eddig. Utoljára hagytam az ügyvédi közélet központi területé t, amely visszanyeri azt a szerepét, amely mintegy 120 éve már megvolt Magyarországon. Ez az Ügyvédi Kamara, amelyben a közgyűlés keretén belül a közvetlen demokrácia alapelvét követve, az egyes ügyvédek a mindennapi tevékenységükben, mind a szabályozásban , mind a gazdasági kérdésekben, mind pedig a szervezeti kérdésekben közvetlenül gyakorolhatják a demokratikus jogaikat.
