Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
989 megfogalmazni, ami végül is iránymutatást adna az ügyfelek számára, és – mondjuk – az ügyvédek számára is. Hogyha meghatározható lenne egy ilyen rendkívül tág kör, tehát egy irányárjegyzék, az ebből keletkező esetleges jo gviták elkerülhetők lennének. A Szocialista Párt véleménye szerint az eddig ismert indítványokkal az előterjesztés alkalmas lehet a jogterület ideiglenes jellegű szabályozására. Azonban most javasoljuk, hogy a Minisztérium jogalkotási tervében szerepeltess e középtávon – az átfogó szabályozás igényével – az új ügyvédi vagy képviseleti törvénynek a megalkotását. Építeni lehetne az új törvényjavaslat megalkotása kapcsán az érvényesülés eddigi tapasztalataira. Szinkront lehetne teremteni a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, esetleg a Bírósági Törvénykönyv, a bírósági törvény, a privatizációs törvény között; tehát más hatályos, illetve megalkotandó szabályok hatályosulására, illetve az ezzel kapcsolatos sarokpontokra és kapcsolódási pontokra figyelemme l. Tehát kívánatos az egységes képviseleti törvény, amelyben a polgárok jogainak érvényesítése, az egységes és önkéntes jogkövetés elősegítése érdekében a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárási szabályokhoz egyértelmű lehatárolódást biztosítanán ak, és tudni lehetne, hogy ki, mikor, hol, milyen ügyekben járhat el a jogérvényesítés során. Mint arról már szóltam, az ügyvédek tevékenységére a gazdaság átalakulása, a közigazgatás demokratizálódása folytán fokozottabban lesz szükség, és ezt a tervezete t az elmondott kritikai észrevételekkel együtt – aktualizálva, a módosító javaslatokkal elfogadva – megfelelőnek tartom a szabályozásra. Szeretnék még egy gondolatot elmondani. A tegnapi elnöki bejelentés szerint elkészült a közjegyzőkre vonatkozó szabályo zás. Jobb lett volna lehetőséget teremteni a párhuzamos tárgyalásra. Egyetlen dolog miatt vetném fel. Több nyugati országban léteznek már olyan ügyvédi irodák, ahol magánközjegyző vagy közjegyző együtt dolgozik az ügyvédekkel. Erre véleményem szerint azért volna szükség, mert számtalan esetben előfordul, hogy az ügyvéd milliós nagyságrendű szerződést ellenjegyez, ugyanakkor az aláírás hitelesítésére közjegyzőhöz kell küldeni. Tekintettel arra, hogy a párhuzamos tárgyalásra nincs lehetőség, a másik törvényja vaslat tárgyalása során az erre vonatkozó módosító indítványainkat is megtesszük. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Torgyán József képviselőtársunk a Független Kisgazdapárttól. Felszólaló: Dr. Torgyán József (FKgP) TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az én megítélésem szerint ahhoz, hogy egy jogrendet le lehessen bontani, ahhoz mindenekelőtt az ügyvédséget kell szétverni. É s ahhoz, hogy egy jogállamot fel lehessen építeni, mindenképpen rendezni kell az ügyvédség helyzetét. Hogy ez mennyire így van, hadd mutassak rá arra, hogy akkor, amikor Magyarországon – 1945öt követően, az ötvenes években – sor került arra, hogy a jogáll amiságot mindörökre megszüntessék, akkor az ügyvédség helyzetén olyan változtatás történt, amely lényegében nemcsak gyökeres változtatás volt, hanem az ország egész jövőjét jelző változtatás is. Hisz elég, ha csak arra utalok, hogy például még az ügyvédi i roda szó használatát is megszüntették, és bevezették a kifejezetten sztalinista, a magyar néptől idegen ügyvédi munkaközösség cím használatát. És rendkívül elszomorítónak tartom, hogy most, közel egy évvel a többpárti parlamenti választások után ebben a kö rben még mindig megmaradt ez a sztalinista szerkezet, márpedig ez a sztalinista szerkezet lényegében szinte egyedülálló módon maradt meg hazánkban, mert ma már lehet bárkinek gyára, lehet olyan kereskedőháza, amilyent kíván, a közeljövőben már magánbankot is lehet majd alapítani, de még magánügyvédi gyakorlatot folytatni nem lehet.
