Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
983 nem kell bővebben magyarázni. Nyilván a tevékenység alapvető tárgyi feltételének min ősül az, hogy az ügyvédi hivatást valamilyen erre alkalmas helyiségben gyakorolják, és ennek hiánya a hivatás gyakorlását lehetetlenné teszi. Azt, hogy melyik ez az iroda, és milyen ez a lakás, és milyen szempontból kell megfelelőnek tekinteni, természetes en nem lehet a törvényben szabályozni. A javaslat az ügyvédi önkormányzati szervezetek jogkörébe utalja ennek elbírálását. A felvételi kérelem indokoltságáról az Ügyvédi Kamara elnöksége dönt. Az elutasító határozat ellen a javaslat szerint az Ügyvédi Kama rák Országos Szövetségének nevezett másodfokú önkormányzati szervhez lehet fordulni, és ennek a negatív döntése esetén a javaslat a bírósági utat lehetővé teszi. A megyei bírósághoz, mint első fokon eljáró bírósághoz kell fordulni. Természetesen ez a bírós ági eljárás is – mint általában mindegyik – kétfokú, tehát végeredményben a Legfelsőbb Bíróságig lehet az ügyet elvinni. Az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen egyéb tevékenységek szabályozását illetően az egyik fontos és hangsúlyos rendelkezése a jogs zabálynak az, hogy az ügyvédi tevékenység hivatásszerű gyakorlásával nincs összhangban, ha az ügyvéd munkaviszonyban áll, vagy más egyéb kereső foglalkozást folytat. Ennek a fő szabálynak azonban kivételt nem ismerő alkalmazása helytelen lenne. Jelenleg is vannak kivételek. Ezeket a javaslat tulajdonképpen átveszi és pontosítja. Az átvett szabályok kiegészülnek a sporttevékenységgel, és – az élet diktálta – a közéleti tevékenységnek olyanná minősítésével, mint amely nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenys éggel. Természetesen egyik sem munkaviszonynak minősülő tevékenység, tehát oktatói, tudományos, sportközéleti tevékenység, megbízatás. Ez mind olyan kör, ami egyébként összeegyeztethető, csak energia és idő kérdése. A gyakorlatban jelentkező igényeknek tes z eleget a javaslat a módosítások körében azzal, hogy lehetővé teszi az ügyvédi tevékenység szünetelését. Ennek az időtartama alatt az ügyvéd megkötöttség nélkül létesíthet munkaviszonyt, és folytathat más kereső foglalkozást. Egyetértek egyébként azzal a módosító indítvánnyal, amely arra vonatkozik, hogyha az ügyvéd a kamarai tagságát akár országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása miatt szünetelteti, akkor – bár szünetel az ügyvédi tevékenysége – részt vehessen az ügyvédi kamarai közéletben, mint az ügyvédi tevékenység e sajátos szférájában. Az ügyvédi munkadíjat, tisztelt Országgyűlés, lehet, hogy furcsán fog hangzani, és csak az érdekeltek tudják, egy 1962ben kelt, azóta ugyan kb. 25ször módosított, de mégiscsak egy 29 évvel ezelőtti jogsz abály rendezi. Azt hiszem, hogy ennek fenntartása lehetetlen lenne, ehhez nem kell különösebb indokolás. Abból indultunk ki, hogy a munkadíjat nem kell szabályozni. Általában az a szemlélet, ami a szabadfoglalkozású szellemi tevékenységekkel kapcsolatos me gbízás honorálását szabályozná, túlhaladott, életszerűtlen és keresztülvihetetlen. A javaslat általános szabályként azt mondja ki, hogy az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya. Ez alól nem jelent kivételt, hanem tulajdonképpen szabályozásra szoruló kérdést tesz ki az az eset, amikor a bírósági eljárásban a bíróság a perköltségen belül megállapítja az ügyvédi költséget. Erre vonatkozóan – a bíróságok számára irányadó ügyvédi költség megállapítására – szükséges a gyakorlat jogszabályi segítése, úgyhogy ennek kiadására a javaslat szerint az igazságügyminiszternek lesz felhatalmazása. Tisztelt Országgyűlés! Már utaltam rá több ízben, hogy az ügyvédi munkaközösség, vagyis ügyvédi iroda mint az ügyvédi tevékenység egyik formája fennmarad. A javaslat azonba n lényegesen szélesíti az iroda autonómiáját. Az ügyvédi iroda a jövőben saját maga alkotja meg az alapszabályát, és hatályukat veszítik mindazok a jelenlegi munkaközösségi vezetőket illető, és az ő jogkörükre vonatkozó rendelkezések, amelyek törvényben, h elyesebben a törvényerejű rendeletben kerültek szabályozásra. Ezek a továbbiakban az alapszabályra tartozó kérdések. Az iroda tagjainak szuverén döntése, hogy milyen jogosítványokat utal a vezető hatáskörébe, és milyeneket nem, és milyenekben tartja fönn a testületi döntést megfelelő, erre irányadó eljárás keretében. A hatályos szabályozás a kamaráknak is ad olyan jogosítványokat, amelyek korlátozzák az ügyvédi irodák önállóságát. A javaslat ezeket lényegében kiiktatja, illetőleg szűkíti. Nem lesz jogosult a továbbiakban a Kamara a munkaközösséget megszüntetni, feloszlatni, más
