Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A dél-alföldi települések ivóvizének minősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
961 anyagokból egyértelműen kiderült, hogy az arzé nes ivóvíz nagyon sokféle egészségkárosodást okoz, különösen a gyerekek körében, és olyan mértékű a szennyeződés az adott területen, hogy mindenképpen szükségessé vált az Országgyűlési határozatban megfogalmazott felülvizsgálata és gyorsítása a programnak. Ennek megfelelően bizottságunk állásfoglalásában leszögezte, hogy a programban, az országgyűlési határozatban megfogalmazottakat támogatja. Szeretném azonban még elmondani önöknek azt is, hogy a bizottság ugyancsak szükségesnek tartotta azt, hogy átfogó v izsgálatok az ivóvízellátásról és ennek megfelelően, ezekre alapozottan, átfogó programok is készüljenek. Mindezek mellett fölvette még azt is a bizottság, hogy kormányzati szinten foglalkozni kell a szennyvízkezelés problémáival is Magyarországon, és álta lában is, az arzénmentesítésen túl, az ivóvíztisztítás kérdéseivel. Mindezek alapján megismételném a bizottság álláspontját: tehát támogatjuk ezt a javaslatot, és az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánljuk. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK (Dornbach Ala jos) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságok elnökeit: valamelyik bizottság részéről kíváne még ehhez a javaslathoz valaki hozzászólni? (Nem.) Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, a képviselők közül kíváne valaki felszólalni. Szokolay Zoltán képviselő úr a Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Szokolay Zoltán (MDF) SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örültem Pap János képviselőtársam határozati javaslatának, annál is inkább, mert Békés megyében a fiatal demokraták egyik választá si jelszava éppen az volt, hogy "Tiszta vizet a pohárba!" Ezzel, azt hiszem, egyet kell érteni, méghozzá nemcsak a szó konkrét jelentése szerint, hanem átvitt értelemben is: valóban nagyon sok a tisztáznivaló és a cselekednivaló a DélAlföldön, de tulajdon képpen egész Magyarországon az egészséges ivóvízellátás feltételeinek biztosítása érdekében. Hangsúlyozottan említem én is ezt az általánosabb érvényű megfogalmazást, hiszen nemcsak a Minisztertanács 3365/83. számú határozata alapján elvégzett és el nem vé gzett munka felméréséről van szó, hanem sokkal, de sokkal többről. Nemcsak az arzéntartalomnak az előírt mérték alá csökkentéséről, hanem másfajta szennyezettségről, és annak súlyos egészségkárosító hatásairól is. Nemcsak arról, hogy ez a 3365ös – 3000es , tehát titkos – határozatnak a végrehajtása, a szűkös anyagi helyzet, a csökkenő költségvetési források miatt késlekedik, és a végleges, végső befejezés ideje 1995ről még későbbre tolódik, hanem arról is, hogy az eddigi anyagipénzügyi forrásokat nem min dig és nem mindenütt a legmegfelelőbben használták fel. Nem mindig választották a legcélszerűbb és szakmailag legmegfelelőbb technológiai megoldásokat, olyat, amely hosszabb távon is kifizetődő. Nem félek kimondani: az ivóvízminőségjavító program pénzügyi forrásainak egy része elpocsékolódott, és számomra, Békés megyei képviselő számára különösen fájdalmas tény, hogy mindez a leginkább veszélyeztetett megyében, Békésben, Csanádban is így történt. A kérdés tehát – mint láthatjuk, és mint arra az előterjeszt ő képviselő is utalt – sokkal bonyolultabb. Szükségesnek látszik, hogy a Kormány teljes egészében vizsgálja felül az egészséges ivóvízellátás jelenlegi feltételrendszerét, az eddig határozatok megvalósításának módozatait – különös tekintettel a végrehajtás t végzők szakmai és politikai felelősségére. Úgy gondolom, hogy indokolt esetben nem lesz elkerülhető az utólagos felelősségrevonás sem. A legfontosabb viszont az, hogy akár bizonyos költségvetési tartalék felszabadításával meg kell találni a módot arra, h ogy az ivóvízminőségjavítás érdekében átfogó program, gyorsabban végrehajtható program készüljön el, hiszen ez már az utolsó utáni pillanat az utolsó arzénos, nitrátos és metángázos csepp a pohárban.
