Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HERCZEG JÁNOS (KDNP)
956 földterületekről, amelyek egyegy faluban azon a kis közösségen belül biztosították bizonyos funkciók ellátásnak az anyagi alapjait. Mindezekről ez a törvény nem szól. Javas lataimban – amelyeket nem vonok vissza – igyekeztem ezeket az anomáliákat valamilyen módon enyhíteni, kiküszöbölni. Én nagyon kérem, hogy amikor majd szavazni fognak, feledkezzenek meg, talán kivételesen, a működő szavazógépről, és próbálják egyenként érté kelni azt, hogy melyek azok az alapvető jogelvek, amelyeknek a sérelmébe nem mehetünk bele, amelyeknek a veszélyeztetésébe nem mehetünk bele. Befejezésképp csak annyit mondok még, hogy a törvény környezetvédelmi vonatkozásairól nem szóltam, mert erre majd akkor fogok kitérni, amikor a bizottsági jelentésre fog sor kerülni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Török Gábor képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Török Gábor (MDF) TÖRÖK GÁBOR, D R. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két gondolatot szeretnék mondani, méghozzá az SZDSZnek az elképzeléséről. Én úgy gondolom, hogy ők a kollektív bűnösség elvét maximálisan elvetik. Nem értem, hogy akkor a kollektív kárpótlást hogy gondolják. Teki ntettel arra, hogy az általános vita lezajlott, az általánosságot ezzel be is fejezem. Módosító javaslatomat – mivel hárompárti megállapodás született a kamatról – visszavonom. Azt, ami az 1762es számon van. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Al ajos) : Köszönöm szépen. Következik Herczeg János képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Felszólaló: Herczeg János (KDNP) HERCZEG JÁNOS (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom lényegét az előttem szóló Rott Nándor képviselőtá rsam elmondta. Annyit tennék csak hozzá, hogy nyomatékosan hívom fel a tisztelt képviselőtársaim figyelmét erre a törvényjavaslatra, amely 1899es szám alatt van beadva, és tulajdonképpen nem simul bele a kárpótlási törvény koncepciójába, mert kívül van ez en, de olyan lényeges kérdés – csak ennyit szeretnék mondani – , tehát olyan lényeges kérdés, amelyre érdemes odafigyelni. Mert tulajdonképpen miről van szó? Az egyházak falvakban lévő 10, 15, 20 hold földjéről, ami nem nagybirtokot jelent, és létkérdés vol t az egyházak alkalmazottainak a fenntartására. A harangozó, a kántor- és a papföldek voltak ezek. Általában minden faluban volt ez a pár hold föld. Ha most ezt nem rendezzük ezzel a törvénnyel – és ahogy látom, nincs benne az egyházak vagyonrendezési tör vényjavaslatában sem – , akkor mi lesz ezekkel a földekkel? Ez létkérdés az egyházak falusi fenntartásához. Ezért a tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlom azt, amit Rott Nándor barátom is említett, hogy ezt feltétlenül vegyük figyelembe a szavazásnál, bár nem stimmel bele, ugye, pontosan – mert hiszen egyéni kárpótlásról van szó – , nem stimmel bele ebbe a koncepcióba, de tegyük túl magunkat rajta azért, mert ez egy olyan fontos kérdés, amit rendeznünk kell. Ha azt akarjuk, hogy a községekben megszólalj anak a harangok továbbra is, ha azt akarjuk, hogy az orgona felbúgjon, akkor oda emberek kellenek, akik ezt végrehajtják. Ezeknek az embereknek a használati föld volt a fizetésük, az a néhány hold föld. Ott volt a paraszti földek között minden faluban, kér em. Nálunk is, másutt is, a Dunántúlon is megtalálhatók voltak. 10 hold, 15 hold, 20 hold földek voltak elosztva. Ez volt a fizetésük, ezért szolgálták az egyházat, és erre szükségünk van. Pláne szükségünk van most ebben a gazdasági helyzetben, amikor egyé bként az anyagi helyzetével a lakosság nem nagyon dicsekedhet. Ez a létfenntartási alapja az egyházaknak községenként, városonként; nagyon figyelünk rá, mert ezt a kérdést rendezni kell.
