Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - BALOGH GÁBOR (KDNP)
951 Befejezésül engedjék meg, hogy a világ egyik leg nagyobb politikusa és gazdasági szakembere, Churchill mondását idézzem: "A vállalkozó nem egy rühes kutya, akit ütni, verni és nyúzni kell, hanem meg kell becsülni, mert ez egy igásló, aki kihúzza az ország szekerét a kátyúból." Az önálló kisvállalkozók ne m alamizsnát és nem járadékot kérnek, nem a társadalom nyakán, másnak a munkájából akarnak megélni, hanem munka- és életlehetőségeiket akarják visszaszerezni, hogy szorgalmas munkájuk eredményével gazdagíthassák a társadalmat. Köszönöm a figyelmüket. (Kis taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Soron következik Pohankovics István a Független Kisgazdapárt részéről. Nincs jelen. Akkor Mizsei Béla, ugyancsak a Független Kisgazdapárt részéről. Felszólaló: Dr. Mizsei Béla (FKgP) MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) Elnök Úr ! Tisztelt Országgyűlés! A tanyán lakó parasztok érdekében kívánok szólni. Mint tanyai parasztgyerek, tapasztalatból tudom, hogy termelési szempontból a tanya a legszerencsésebb települési forma. Az intenzív állattenyésztés indokolja, hogy a tanya mellett kapják meg a gazdák a földjüket, amit a tszelnökök is – legalábbis, amikor Csongrádon jártam, így volt – helyeselnek. Tudniillik a tanya körül az intenzív állattenyésztés következtében a jószág rengeteg kárt tesz, éppen ezért ebből állandó vita van. Úgyho gy az a kérésem a tisztelt Országgyűléshez, hogy a módosító javaslatomat, miszerint a tanyán lakó paraszt, vagy a tanyával rendelkező gazda a földjét a tanya mellett kaphassa meg, szíveskedjenek megszavazni. Köszönöm a figyelmet. (Kis taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Rott Nándor a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Távol van. Akkor megkérem Balogh Gábort, ő következik soron. (Balogh Gábor a jegyzői helyről képviselői helyére megy.) Felszólaló: Balogh Gábor (KDNP) BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Indokolni szeretném röviden és tömören azokat a módosító javaslataimat, amelyeket benyújtottam, és amelyeket továbbra is fenntartok a hárompárti megállapodás ellenére is. Módosító javaslataimban a szakmai érveket soroltam fel, most pedig az elvipolitikai indítékokat szeretném elmondani, természetesen a részletes vitához illően. Módosító javaslataimban olyan álláspontot igyekeztem elfoglalni, amely előmozdítja a régi sérelmek orvoslását, és egyútta l lehetővé teszi a szociális piacgazdaság irányába történő elmozdulást. Alapvetően egyetértek a kárpótlás gondolatával, ugyanakkor vitatkoznék azzal az állásponttal, hogy ennek egy bizonyos restaurációba kellene torkollni, amit egyes képviselőtársaim repri vatizáció fogalommal láttak el. Mint kereszténydemokrata abból indultam ki és indulok ki, hogy nem szabad a társadalmi fejlődést olyan mértékben megfordítani, hogy az nagyobb sérelmeket okozzon, mint eddig okozott. Kezdettől fogva azon a vélemé nyen voltam, s módosító javaslataim ezt tükrözik, hogy nem reprivatizációra, hanem privatizációra van szükség. Abból indultam ki, hogy a történelem folyamán a fontosabb pápai enciklikák fontosnak tartották, de sohasem tekintették abszolúte szentnek és sért hetetlennek a magántulajdont, hanem úgy gondolkodtak a tulajdonról, hogy annak a közjót kell szolgálnia. A másik ilyen alapelv, amelyből kiindultam, hogy a termőföld kiemelt szerepe miatt alkotmánymódosításra van szükség, s ebben a pártnak a szakértői is t ámogattak, továbbá, hogy nemcsak tulajdonosvédelemre kell koncentrálni, hanem országunk adottságait figyelembe véve
