Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 8. hétfő a tavaszi ülésszak 15. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - RÓZSA EDIT (SZDSZ)
932 Ez súlyos hiányossága Alkotmányunknak, mert ez casus bellit jelenthet, ezért nyilvánvaló, hogy egy ilyen jelentős kérdésben a Parlamentnek minősített többséggel kell állást foglalnia. Ezt a hiányosságot kívánja kiküszöbölni a mó dosító indítványom, kérem ezért a tisztelt Házat, szavazza meg, hogy napirendre kerüljön. Köszönöm szépen. Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom a tis ztelt Országgyűlésnek az önálló indítvány napirendre tűzését. Kérem az Országgyűlés állásfoglalását. Most kérem szavazatukat. (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 97 szavazattal 81 ellenében, 103 tartózkodás mellett – tudniillik az á llamtitkárok tartózkodtak – a napirendre tűzés ellen foglalt állást. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a következő önálló indítvány napirendre tűzéséről döntünk, tájékoztatom az Or szággyűlést, hogy a Kormány az 1991es számon benyújtotta törvényjavaslatát, amely a gyermek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 30án kelt egyezmény megerősítéséről és kihirdetéséről szól. Ugyancsak e tárgyban Kormányunk országgyűlési határozati jav aslatot is benyújtott a 2032es számon. Mindezek előrebocsátása után jelentem be, hogy Rózsa Edit képviselőtársunk a Szabad Demokraták Szövetsége részéről önálló indítványt nyújtott be a gyermek jogairól szóló egyezmény magyar jogrendbe illesztésének tárgy ában a 2090es számon. Megkérdezem Rózsa Edit képviselőtársunkat, kíváne szólni önálló indítványának indoklásául. (Igen.) Rózsa Editet illeti a szó. Felszólaló: Rózsa Edit (SZDSZ) RÓZSA EDIT (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Eln ök Úr! Az általam 1991. február 5én, majd március 20án 2090es számon benyújtott országgyűlési határozattervezet sajátos helyzetben van, hiszen a Kormány által beterjesztett határozattervezet és törvényjavaslat a gyermekek jogairól szóló egyezmény kihird etése tárgyában látszólag feleslegessé teszi az én indítványomat. Úgy vélem azonban, hogy pusztán az egyezményhez való csatlakozás, illetve az egyezmény kihirdetése nem elégíti ki azt az igényt, hogy a Magyar Köztársaságban az emberi és állampolgári jogok között a gyerekeket megillető igen sajátos jogok érvényesüljenek. Ezért adtam indítványomnak éppen azt a címet, hogy Az egyezmény magyar jogrendbe illesztésének tárgyában született határozati javaslat, míg a Kormány csupán ennek egy elemére, az egyezmény m egerősítésére és kihirdetésére tesz javaslatot. Az egyezmény megerősítése és kihirdetése minden bizonnyal hatással lesz a törvényalkotás ezutáni folyamatára, hiszen a jogvégzett szakember, kodifikációban jártas tisztviselő vagy a gyerekek jogainak érdekébe n eljáró magánszemély nagy haszonnal meríthet ennek a kódexnek az előírásaiból. Azonban a Kormány határozatijavaslattervezete, úgy tűnik, egy káros jogalkotási gyakorlatot követ, melynek mára már semmiféle politikai alapja nincs. A kádárista külpolitika u gyanis sorra, rendre aláírta és kihirdette a polgári és politikai jogokat, az egyesülési, a gyülekezési, a szakszervezeti jogokat és a demokratikus választójogot széles körben biztosító nemzetközi egyezményeket, majd miután ezen egyezményeket törvényerejű rendelet formájában látszólag a magyar jog részesévé tette, nem biztosította azokat a jogi eljárási mechanizmusokat, amelyek révén a nemzetközi egyezményekben elméletileg garantált jogokkal az állampolgár is élhetett volna. Gondoljunk csak arra: lehetette hazánkban például 1979ben pártot vagy szakszervezetet alapítani? A Kormány jelenlegi javaslata valószínűleg nem hasonló megfontolásból, de átveszi ezt a megoldást. Hazánk kedvező nemzetközi megítélését elérendő az egyezmény kvázi a magyar
