Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára:
84 Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Áll amtitkár Úr! Külföldi és magyar turisták egyaránt szívesen keresik fel az ország második legnagyobb tavát, a Tiszatavat. A Tisza II. vízlépcső megvalósításának gondolata az ötvenes évek elején született. A Tiszavölgy mezőgazdasági jelentősége, a szélsősé ges időjárási és csapadékviszonyok, a folyó vízjárása és még számos tényező valóban indokolta egy megbízható öntözéses gazdálkodás lehetőségének megteremtését. A probléma a nagyságrendekkel kezdődött, de ha belegondolnak ebbe a korszakba, úgy vélem, szents égtörés lett volna a megalomániás álmokat megkérdőjelezni. Végülis néhány aszályos év eldöntötte a kérdést, és a hatvanas évek elején elkezdődött a nagy mű, a Tisza II. vízlépcső és a kiskörei tározó megalkotása. Ma, 1991ben megállapítható, hogy van egy v ízlépcső, amelyik 65 millió kilowatt energiát termel, és ez a tervezettnek mindössze 65%a. A tározott víz mennyisége 100 millió köbméter, szemben a tervezett 300 millió köbméterrel. A tervezett öntözőtelepek és halastavak töredéke valósult meg csupán. Meg valósult viszont egy 90 négyzetkilométeres vegyes vízborítású vízfelület, és a korábbi, időszakos elöntésű szárazulat vízi élettérré alakult át. Hosszasan lehetne sorolni az érveket és indokokat, az előnyöket és a hátrányokat. Egy azonban bizonyos, mégpedi g az, hogy a kiskörei vízlépcső rendeltetéseként előirányzott hasznosítások közül a Tiszató a vízparti pihenés, az üdülés feltételeinek létrejöttével, valós társadalmi igényt elégít ki. A Tiszató térségének szinte valamennyi településén, így választókerü letem városaiban is, falvaiban is erőteljes idegenforgalmi fellendülés tapasztalható. Természetesen a térség korábbi elmaradottsága és infrastrukturális hiányosságai miatt ez a fejlődés csak relatívan jelentős. A nagy állami beruházás további sorsa ökológi ai egyensúly fenntartása, a víz minőségének megőrzése sajnos, máig sem megoldott kérdés. Számos fontos és égető problémát lehetne még felvetni, mint például az eliszapolódás mértéke, a vízi növényzet terjedése, a partvédelem, a vészesen csökkenő halállomán y kérdése, és még sorolhatnám tovább. Azt gondolom, hogy a Tiszató sorsát, jóllehet a helyieket nemigen kérdezték meg, hogy akarjáke vagy sem, országos súlyú kérdésként kell hogy kezeljék az illetékes tárcák, mert ez a kérdés túlnő a helyi önkormányzatok lehetőségein. Ezért azt kérdezem a közlekedési, hírközlési és vízügyi államtitkár úrtól, hogy milyen stádiumban van a Tisza II. vízlépcső, és a létesítményeire vonatkozó hatásvizsgálat. Másodsorban azt szeretném megkérdezni, hogy a vizsgálati eredmények b irtokában kíváne a tárca hatékony intézkedéseket tenni a félbehagyott állami nagyberuházás állagának megőrzése és a tapasztalható káros folyamatok megakadályozása érdekében? Kérdésem az ipari és kereskedelmi államtitkár úrhoz a következő lenne: A zsúfolt vízparti területek – a Balaton, a Velenceitó – tehermentesítése, valamint az ország középső és keleti tájegységének idegenforgalmi fejlődése érdekében kíváne a tárca intézkedéseket tenni a középtiszavidéki üdülőkörzet kiemelésére vonatkozóan. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Vörös Vince) : Megkérdezem az érintett miniszter urakat, ki válaszol az interpellációra. (Rajkai Zsolt jelentkezik.) Rajkai Zsolt államtitkár úr válaszol. Átadom a szót. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi álla mtitkár válasza RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára: Köszönöm Elnök Úr! Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Országgyűlés! Bod Péter Ákos és Siklós Csaba miniszter urakkal történt megegyezés alapján mindkét kérdésre a K özlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium részéről én fogok választ adni. A kiskörei vízlépcső és létesítményei teljes kapacitással képesek lennének megfelelő módon üzemelni. Ez a főműtárgyra és a hajózási létesítményekre vonatkozik. Másodlagos célt s zolgáló, vagy nem közvetlenül a tározás célját szolgáló létesítmények elmaradása miatt erre jelen pillanatban valóban alkalmatlan. A védelmi létesítmények pénzügyi forráshiánya miatt közbenső kiépítettség állapotában vannak. A jelenlegi duzzasztási szint v alóban 1,5 méterrel alacsonyabb a tervezettnél,
