Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ)
742 tehát az egészséget és az életet komolyan veszélyeztetik, abban az esetben magának a hivatalnak a kötelessége ezeket az adatokat közzétenni. A javaslat alapját az képezi, hogy nézetem szerint mindenkinek joga van ismerni azokat a veszélyeket, amelyek körülveszik, joga van megismerni ezeket a forrásokat, joga van ezek iránt tiltakozni, ső t pressziót gyakorolni azokra, akik felelősek ezeknek az ártalmas forrásoknak a megszüntetésére. A másik kérdéskör, amit szeretnék érinteni, a 6. §ra vonatkozna. A 6. § e) pontja azt mondja ki, hogy a tisztiorvosi hivatal feladata, hogy engedélyezze az eg észségügyi magánvállalkozásokat, illetve az orvosi magánpraxist. Az én javaslatom az, hogy ezt a Magyar Orvosi Kamara véleményének a figyelembevételével tehesse. És hadd hívjam fel ezennel a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy a Magyar Orvosi Kamara megalakulása 1988 őszére nyúlik vissza, és 1989 tavaszán de jure is megalakult. Azaz, itt egy olyan értelmiségi réteg szerveződéséről van szó, amelyik, mihelyt lehetővé tette számára az egyesülési törvény, azonnal élt ezzel a jogával, és követte azt a nem zetközi példát, amely – különösen tőlünk nyugatra – rendkívül fontos szerepet szán az orvosi kamaráknak. Úgy gondoljuk, annak ellenére, hogy orvosi kamarai törvény még nincs, a Magyar Orvosi Kamara már most is komoly szerepet tölt be, hiszen közismert, hog y az orvosetikai ügyek intézése teljes mértékben az Orvosi Kamara kezében van, de ismert az is, milyen szerepet játszott az Orvosi Kamara a Népjóléti és a Belügyminisztérium rendelete alapján az orvosigazgatók pályázatának elbírálásában. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, annak ellenére, hogy a bizottság ezt a javaslatot nem támogatta, lássa azt be, hogy az Orvosi Kamarára nagyon fontos szerep vár minden egészségügyi kérdés megítélésében, és ezért szíveskedjenek támogatni módosító indítványaimat. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Soron következik Fáklya Csaba a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Fáklya Csaba (SZDSZ) FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége mó dosító indítványcsomagot nyújtott be, amelyek között van néhány, a szerkesztésre és elnevezésre vonatkozó, többségük azonban lényegi kérdéseket érint, hiányokat pótol. Most csak ez utóbbiakkal foglalkozom. Alapvető kérdést érint az az indítványunk, amely a szolgálat működtetésének forrását jelöli meg. Hogy ez mennyire fontos, azt az eredeti szándék is bizonyítja, hiszen a törvényjavaslat elején mint önálló költséghely a költségvetésben szerepel. A pontosítás, amit később kaptunk kézhez, ezt kihagyatta, ezze l az egész törvényjavaslatot, mindjárt az elején, mintegy ki is herélte. A veszélyes bizonytalanságok elkerülése érdekében egyértelműen rögzíteni kell, hogy a szolgálat működtetésének terhét nem az önkormányzat, nem a társadalombiztosítás, nem a beteg, han em a költségvetés viseli. Lényegi indítványaink zöme a szolgálat egyik fő feladatával, a népbetegségek megelőzésével kapcsolatos. Az eredeti törvénytervezet – nagyon helyesen – ezt a fő feladatot három lábra állította, csakhogy a három láb közül kettő cson ka, egy pedig biceg. Miért mondhatom ezt? Az úgynevezett nem fertőző megbetegedések megelőzése az egyik elem, amihez hiányzik az alap, az okokozati összefüggések ismerete, ezenkívül még utalás sincsen arra, hogyan lesz a problémafelismerésből problémamego ldás, a szolgálat hatáskörét meghaladó kérdésekben. A fertőző betegségek elleni küzdelem egy másik elem, melynek szabályozása azért sántít, mert néhány fertőző betegség kapcsán indokolatlan megkülönböztetéseket enged tovább élni. A harmadik láb a sokszínű tevékenység, amely a szolgálat irányításával az egészségügyi hálózaton és kapcsolódó intézményeken keresztül
