Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes részletes... - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
738 hogy a bizottsági állásfoglalás egészen a közelébe került az MSZP tisztelt képviselőjének a javaslatához. Hiszen sokszor szóba került az a késlekedés, ami megmutatkozik ezekben az intézkedésekben és a törvényelőkészítésben. Csak jelezni sze retném, hogy milyen gondokkal néztünk szembe. A tárgyalásokra vonatkozó jegyzőkönyvekben egyremásra bukkan fel ilyesmi, például az OTF részéről – és nem egy személy az OTF részéről, hanem sorozatosan, több szakértő részéről – nyilvántartási bizonytalanság ot említenek, a nyugdíjmegállapító határozatoknak öt éven túl, illetve 70 éves kor betöltésével történő selejtezését említik. Egy másik szakértő kijelenti, hogy a nyugdíjat csak akkor tudjuk számolni, ha béradatok állnak rendelkezésünkre. A társadalombizto sítás nyilvántartásában egyedül a szolgálatiidőadat van meg, béradat nincs, béradatot a munkáltatótól kérünk be, tehát nem tudunk mit tenni, ha ez a munkáltató most nincs meg. Másik. Ha nem tudnak listát adni – utal a Szocialista Pártra – , akkor nekünk tö bb mint 2 millió aktát kell tételesen végigpörgetni, hogy megtaláljuk. Tehát én azt hiszem, ha csak ezt a részét tekintetbe vesszük – és azt hiszem, a bizottsági tagoknak ezzel kapcsolatban bőven van élményük a szociális bizottságban – , akkor tudhatjuk, mi ért húzódott el ennyire ennek a törvénykezésnek a végrehajtása. Itt van a kezemben például egy típusos levél, ami annak idején úgy kezdődött, hogy írt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetőjének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pártgazdas ági és ügykezelési osztálya, ennyi volt: kedves X elvtárs, értesítem, hogy a titkárság 1978. november 20ai ülésén hozzájárult a következő elvtársak nyugállományba helyezéséhez 1979. január 1jei hatállyal, kettőspont, megnevezi egyik elvtársat, másik elvt ársat, havi 6464 forint nyugdíjjal, másik elvtárs 6783 forint nyugdíjjal – ugye ez †79ben volt – , és az összes részletező adat ennyi hozzá: megjegyezzük, hogy a fenti nyugdíjösszegek magukban foglalják a jövő évre esedékes dinamikát és nyugdíjkiegészítést is. Kérem X elvtársat, hogy a szükséges intézkedést megtenni szíveskedjék, elvtársi üdvözlettel. Ennek alapján újraszámolni bizony nagyon nehéz dolog. Elhangzott az a vád is, hogy egész rétegeket érint, és így valamiféle tömeges diszkrimináció esete forog na fenn, és ez hogyan illeszkedik Európához. Én azt hiszem, illeszkedik Európához az is, amikor 1848ban ezeréves előjogokról mondott le az Országgyűlés, és – úgy tűnik – talán könnyebben mondtak le komolyabb előjogokról. A részletes vita során kialakult n éhány változtatás lehetősége, és ezt örömmel jelentem be a tisztelt Háznak. Egyrészt a Magyar Szabadság Érdemrenddel kapcsolatosan az előbb a részletes vitában elhangzott részek egyértelművé tették, hogy sikerült kettéválasztani azt a részét, amelyet antif asiszta tevékenységért kaptak egyesek, és azt a részét, amelyet nem azért, hanem †56os forradalmunk leverésével kapcsolatosan. Ha figyelmesen elolvassák – és most már lehetőségük van erre a képviselőtársaknak – az eredeti beterjesztésemet, abban legalábbi s igyekeztem nem összecsúsztatni a két dolgot. Én csak azt hangsúlyoztam, hogy azzal szemben, míg a sajtóban és másutt olyan nyilatkozatok jelentek meg, hogy ezt kizárólag antifasiszták kapták, ezzel szemben nekem bizonyítékom van arról, hogy nem csak. Sik erült megoldani az áthidalást, mert ugyanannak a törvénynek az alapján kapták antifasiszták, mint †56os pufajkások. A másik kérdés, ami fölmerült, a kérelmek kérdése. A képviselőtársak közül többen és a közvéleményből is jelezték, hogy megalázónak érzik a kérelmezéssel kapcsolatos eljárást. Ezért az alapjavaslatból eleve kivettük, bár meg kell mondanom, hogy az alapjavaslatból eleve kivettük a megfoghatóan nem politikai nyugdíjkiegészítéseket, tehát a kérelmek olyan esetekre vonatkoztak eredetileg is, ahol magának az érdem megnevezésének a nevéből esetleg az következhetett volna, hogy igenis egy más politikai értékítélethez kapcsolódott ez a juttatás, és ebből a körből esetleg kiválni nem feltétlenül hátrányos még egy kérelemmel sem, ha az illető úgy véli. De mivel a
