Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A társadalmi szervezetek 1991. évi költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - HORVÁTH JÓZSEF, DR. az ideiglenes bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH JÓZSEF, DR. az ideiglenes bizottság elnöke:
701 szervezetek; környezetvédelmi szervezetek; a negyedik pedig az az egyéb csoport, amelyek még tu dtak pályázni, hiszen nem tartoztak a kizáró kategóriába, viszont nem tartoztak az első háromba sem. Ennek a négy kategóriának az elbírálása során munkacsoportokat hoztunk létre, amelyek részint álltak a létrehozott ideiglenes bizottság tagjaiból, részint, ahol lehetett, az illetékes parlamenti szakbizottságot kértük fel, hogy delegáljanak embereket, és ők vettek részt a munkában. Így a szociális bizottság és a környezetvédelmi bizottság aktívan részt vett az elbírálásban. Külső szakértőket vontunk be ennek a munkának az elvégzésébe; ahol lehetett és ahol tudtunk segítséget kapni, az illetékes minisztériumokat is bevontuk a munkába, akiknek nagyon sok esetben komoly kitekintésük van ezekre a társadalmi szervezetekre, és az így létrejött munkacsoportok az azo nos témájú kategóriákat hasonlították össze, és azon belül próbáltak meg valamilyen egyezségre jutni. Az igények alapján keretösszegeket szabtak ezek a csoportok, és egy ilyen csökkentő megoldással sikerült a 400 millió forintot valamelyest – nem azt mondo m, hogy igazságosan, de valamelyest – tűrhető módon megosztani. Nagyon sok problémával találkoztunk, ami abból adódik elsősorban, hogy a társadalmi szervezetek támogatási rendszere, az egész társadalmi szervezetekkel kapcsolatos törvénykezés nagyon kezdetl eges, gyakorlatilag nincs is igazán erre szabályozás. Így olyan elveket kellett kitalálnunk, megvalósítanunk és lehetőség szerint következetesen végigvinnünk, amelyek sehol nem találhatók meg, semmilyen irányelvet nem kaptunk ezzel kapcsolatban. Külön gond azoknak a szervezeteknek a támogatása, amelyek eddig, még az 1990es évben is gyakorlatilag állami költségvetési támogatást kaptak. Ilyen volt például a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Fogyas ztók Országos Tanácsa és még lehetne sorolni. Ezeknél a szervezeteknél az a nagy gond, hogy amíg ezeknek megszűnt a minisztériumi támogatásuk, addig ez a támogatási összeg nem jelent meg annál a kategóriánál, ahová átcsoportosították őket igényjogosultságr a. A legtöbb szervezetnél sikerült azt elérni, hogy gyakorlatilag átmeneti finanszírozást kapnak csak ebből a keretből, mert a legtöbben vállalták azt, hogy átalakulnak, megpróbálnak olyan módon működni, hogy ne állami költségvetésből kelljen ezentúl a fin anszírozásukat megoldani. Az egyes kategóriákon belül egykét problémára hadd hívjam föl a figyelmet, amelyek gyakorlatilag tipikus gondok, és amelyek rávilágítanak a munka nehézségére. Nagyon nagy gond volt azzal, hol húzzuk meg a határt abban, hogy orszá gos és regionális szervezet, és mit minősítsünk helyi szervezetnek, hisz alapelvként azt is kimondtuk, hogy helyi szervezet nem kaphat pénzt, nem másért, csak azért, mert olyan kevés a felosztható keret, hogy egész egyszerűen nincs mód és lehetőség arra, h ogy ez az országos keretösszeg helyi szervezeteket is tudjon támogatni. A környezetvédelmi munkacsoportnál volt legjelentősebb probléma a regionalitás kérdése, mert ott gyakorlatilag egyegy területre vonatkoznak azok a kutatási programok, azok a tevékenys égek, amelyeket egyegy környezetvédelmi csoport elvégez. Így könnyen előfordul, hogy nem több, mint hathét falu illetékességére kiterjedő területre már azt kellett mondanunk – és azt is mondtuk – , hogy regionális szervezet, és ezért kaphatott támogatást. Ugyanilyen gond az országos szervezet és annak helyi szervezeteinek viszonya. Külön ki kell emelnem azért, mert önök a mai napon kaptak egy levelet a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől, amelyben kifogásolják azt, hogy a budapesti sz ervezet külön kap pénzt, míg a többi helyi, megyei szervezet nem kap külön pénzt. El kell mondanom, hogy a budapesti szervezet egy éve kivált az országos szövetségből, tehát ha még az országos szervezethez át is adnánk az ő pénzösszegüket, egész egyszerűen nem tudják továbbfolyósítani, mert nincs közöttük érdemi kapcsolat. Az ifjúsági kategóriában külön problémát okozott a DEMISZnek és annak tagszervezeteinek a kérdése. Nagyon sok helyi DEMISZtagszervezet pályázott, és ugyanígy pályázott a DEMISZnek az