Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
696 A jogi vonatkozásokról csak egyet szeretnék kiemelni. A törvényjavaslat tervezetének első bekezdése az én megítélésem szerint egy hosszú lélegzetvétel után egy szinte végtelenül hosszú mondatban sorolja föl azokat az eseteket taxatív, amelyekben koncessziós szerződés köthető. Én a taxatív felsorolásokat a magam részéről mindig kétélű fegyvernek tartom, mert egyrészt megakadályozza a túlságosan széles körű, túl liberális értelmezést, másrészt azonban úgy gondolom, hogy a taxatív felsorolásokból a legtökéletesebb átgondoltság esetén is mindig kimarad valami. Ezért olyan törvényeknél, ahol taxatív felsorolás va n, majdnem mindig előbbutóbb módosításra van szükség. Például úgy gondolom, hogy máris kimaradt a felsorolásból a folyóvizekkel, a tavakkal és az azokhoz tartozó létesítményekkel és közművekkel kapcsolatos állami tevékenység. A törvényjavaslat indokolásáb an megállapított koncessziófogalommal lényegében, nagy vonalakban egyetértek. Szükségesnek tartanám azonban annak világosabb kifejezését és kiemelését, hogy itt arról van szó, hogy az állam, illetve az önkormányzatok monopoljogokat adnak át. Az állam monop oljogait az Alkotmány 10. §ának (2) bekezdése említi meg, amely szerint az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének a körét törvény határozza meg. Itt tehát kétféle jogról van szó. Először a kizárólagos tulajdonból er edő tulajdonosi jogosítványokról, és másrészt pedig az állam kizárólagos gazdasági tevékenységébe sorolt jogokról. Például a felsorolásnak egyik jellegzetes tétele, amiről ma itt több szó is esett, a szerencsejátékok. Ezek tevékenységre, kizárólagos tevéke nységre vonatkozó jogosítványok, amelyeknek az állam tulajdonosi mivoltához csak kevés kapcsolata van. Én azt hiszem, hogy a felsorolás helyett helyesebb lenne a törvényben a koncesszió fogalmát meghatározni, és a fogalommeghatározás utá n egy olyan megfogalmazást adni, amely szerint a koncessziós szerződést az állam, illetve az önkormányzatok kizárólagos tulajdonosi jogosítványainak vagy kizárólagos tevékenységi körének átengedésére lehet kötni. Ezeket a tulajdonosi jogosítványokat, illet ve tevékenységi jogosítványokat nem kellene a törvényben felsorolni. Ezek a jogosítványok más törvényekben jelennek meg, mint ahogy már szó esett róla. A tulajdonosi jogosítványok a Polgári Törvénykönyvben fognak egyértelműen megjelenni, a tevékenységi, ga zdasági jogosítványok pedig különböző törvényekben jelentkeznek eddig, és fognak a jövőben talán még szélesebb körben jelentkezni. A kiegyezéstől a század elejéig tartó gazdasági liberalizmus korszakában már csak azért sem lehettek koncessziók, mert az ipa rtörvény olyan széles körben liberalizálta az ipar gyakorlását és a kereskedelem gyakorlását, hogy gyakorlatilag aki az országban volt, vagy aki az országba bejött és tőkét hozott be, az mindent csinálhatott: utat építhetett, bányát nyithatott. Az első ily en jelentős koncessziós törvény – és Szalay képviselőtársam talán megfeledkezett róla – az 1911. évi VI. törvénycikk volt, pontosan az első jelentős bányakoncessziós törvény, amelyik az ásványolajfélékre és földgázokra állapította meg, hogy az ezzel kapcso latos kutatási és kitermelési tevékenység az állam monopóliumát képezi. Ugyanez a törvény tette lehetővé azt, hogy ezeket a jogokat az állam eladja, átruházza, mint írta a törvény, a hazai ipari és mezőgazdasági érdekek kellő biztosítása mellett. Ennek a t örvénynek a nyomán ötvenhatvan oldalas, a jogi teljesítmény csúcsát jelentő konceszsziós szerződések jöttek létre, amelyek megteremtették hazánkban a modern olaj- és földgázkutatás és bányászat alapjait. Én azt hiszem, hogy ez a törvényjavaslat – mint ah ogy már több törvényjavaslat tekintetében előfordult – kiindulópontnak nagyon megfelelő. És – mint ahogy több más elfogadott törvény esetében – ezt a törvényjavaslatot közokossággal alakíthatjuk, csiszolhatjuk úgy, hogy végeredményben jó és hasznos koncess ziós törvényünk lehet. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. A független képviselőcsoporttól senki nem jelentkezett hozzászólásra.
