Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
683 A koncesszió – miniszter úr által meghatározott – definíciójából következik, hogy akkor, amikor tehá t a koncesszióról tárgyalunk, akkor az állam gazdálkodási monopóliumának köréről is tárgyalunk, tárgyalunk a kizárólagos állami tulajdonról. Miniszter úr utalt már arra, hogy a koncessziós törvényjavaslattal egyidejűleg kerül benyújtásra a Polgári Törvényk önyv módosítása, amely a kizárólagos állami tulajdon körét szabályozza. Tisztán kell azt is látnunk, hogy a koncesszió éppen az állam gazdasági monopóliumának körében nyújt mozgásteret a megalakuló koncessziós társaságoknak. Nagyon hosszas lenne a vita sor án annak tisztázása, a miniszter úr által említetteken túlmenően, hogy mi az a kör és miért, ahol még koncesszió sem lehetséges, tehát kizárólagosan csak az állam jogosult a gazdasági tevékenység végzésére. A törvényjavaslat által tételesen felsorolt tevék enységeket illetően megállapíthatjuk, hogy azok koncessziós formában ismertek a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban is. Ez azt jelzi, hogy az államok többsége ezeket a tevékenységeket olyan közérdekű tevékenységeknek minősítette, amiről úgy dönt ött, hogy azt megszervezi, illetve amelyekről indokolt az állam szerepvállalása. Itt, ennél a pontnál érkeztünk el a jogi szabályozás bonyolultságához és nehézségeihez. Arról van szó ugyanis, hogy egyrészt közérdek fűződik az adott tevékenység, szolgáltatá s megfelelő színvonalú és elérhető áron történő folytatásához, másrészt a koncessziós társaság egyetlen szempontja, hogy a vállalkozás nyereséges legyen, és ennek a szempontnak az érvényesülését biztosítani is kell. Olyan egyensúlyi helyzetet kell teremten i, hogy a közérdek is érvényesüljön, hiszen az állam és az önkormányzat felelőssége a koncesszióval nem tűnik el, és a társaság is megtalálja a számítását. Felvetődik a kérdés tehát, hogy éppen a fentiekből adódóan mennyiben lehet az államot egyszerűen a g azdasági élet alanyának tekinteni, és mennyiben marad meg közhatalomként. A törvényelőkészítők számára komoly kihívást jelenthetett az, hogy hatályos jogunkban ismeretlen a közigazgatási szerződés fogalma, ellentétben például Franciaországgal vagy Spanyol országgal. A közigazgatási szerződés ugyanis – éppen jellegénél fogva – a szerződés végrehajtása közben is eszközöket ad a koncessziót nyújtók kezébe, hogy a szerződés teljesítését elősegítse. Nemcsak esetleges szubvenciókról van szó, hanem például – a köz igazgatás általános helyzetéből következően – irányítási, felügyeleti, szankcionáló jogkör gyakorlásáról. Megfelelő ellentételezéssel megilleti – Franciaországban például 1910 óta – a koncessziót nyújtót a szerződés egyoldalú módosításának joga is. Magyaro rszágon azonban ismeretlen a közigazgatási szerződés. Az állam és az önkormányzat egyértelműen magánjogi félként köti meg a szerződést. E vonatkozásban jelentősége van annak, hogy a koncessziós törvényjavaslatot egy egészen laza kerettörvénynek tarthatjuk. A részletes szabályokat a törvényjavaslat értelmében az úgynevezett ágazati törvények állapítják meg. Álláspontunk szerint a törvényhozás nehézségeit és az előttünk álló törvények számát tekintve megfelelő lenne az is, hogyha a részletes szabályokat alacs onyabb szintű jogszabállyal rendeznénk, illetve rendezné a kormányzat. Nagyon komoly feladat fog hárulni a szerződés készítőire. Koncessziós gyakorlat hiányában a problémák sokaságát kell előre látni és valamilyen módon a szerződésben szabályozni. Éppen a törvény keretjellegéből adódóan minden egyes koncessziós szerződés egyfajta kodifikáció lesz. Felvethető az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a társaság csődbe megy, vagy egyéb ok miatt nem teljesíti a szerződést. Hogyan lehet a szolgáltatás folyamatoss ágát megőrizni? Gondoljanak arra, hogy itt közművekről, közszolgáltatásról van szó. Hogyan lehet a szolgáltatás folyamatosságát biztosítani, hiszen nem szabad megengedni, hogy ennek menetében szakadás következzék be. Spanyolországban és Franciaországban is mert az úgynevezett zár alá helyezés. Ez olyan ideiglenes kényszerítő akció, amikor a közigazgatás meghatározott időtartamra átveszi a szerződés teljesítését, annak felbontása nélkül. Kinevez egy működtető igazgatót, és tovább alkalmazza a koncessziós váll alat személyzetét.
