Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. március 5. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KÖVÉR LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ)
668 környezetvédelmi felügyelőségek, de a tervezetben nem szereplő szabálysértési és pénzügyi centrális szervezeteknél egyaránt kimutatható az, hogy a bevételeket eredményező ellenőrzés i, előírási, bírságolási jogköröket kiveszik az önkormányzati szervek kezéből, és a dekoncentrált hivatalokhoz telepítik. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek a hosszadalmas felolvasásért, az előbbiekben azokból a hozzánk beérkezett szakértői vélemén yekből idéztem, amelyeket azok az emberek küldtek el, akik majd ennek a törvénynek a szenvedő alanyai, a végrehajtói lesznek Baranyában, Veszprém megyében vagy Budapesten. És mindezt azért tartottam szükségesnek, hogy talán kevésbé lehessek vádolható az el fogultsággal, amikor véleményemet megfogalmazom. Sajnálatosan tapasztaljuk azt, hogy mindazok az aggályok, amelyeket az önkormányzati törvény vitájában megfogalmaztunk, azok e törvény javaslatán igazolódni látszanak. A helyhatósági rendszer átalakítása teh át történelmi vállalkozás, jelentősége csak az alkotmányozáshoz mérhető véleményünk szerint. A megoldás felé elvileg, a mi véleményünk szerint két úton lehet eljutni. Az első lehetőségünk, hogy fokozatosan, lépésről lépésre haladva, a feltételek kialakulás ával párhuzamosan döntsük le a régi szabályozást, és építsünk egy újat egyúttal. Ezt tettük idáig az Alkotmány esetében. A másik megoldási módszerünk: gyakorlatilag átmenet nélkül cseréljük fel a régit az újra. Nos, a kormányzat ezúttal, legalábbis látszól ag, az utóbbit választotta, meglehetősen magasra emelve önmaga előtt a lécet, amit aztán a várakozásnak megfelelően le is vert. Ez volt a mi álláspontunk – ez szintén idézet volt ugyanis az önkormányzati rendszer vitájából. Sajnálatos módon ez a megállapít ásunk is kiállta az idő próbáját. Az a véleményem, tisztelt Ház, hogy az önkormányzati rendszer kiépítése ott hibázódott el véglegesen, hogy elfogadtuk az önkormányzati törvényt azok nélkül a tartalmi törvények nélkül, amelyek ezt a keretet kitölthették vo lna. S e tekintetben önkritikusan be kell, hogy ismerjem: az ellenzéknek – beleértve a FIDESZ frakcióját is – fennáll a felelőssége, legalábbis abban a részben, hogy e törvény létrehozását valamilyen módon támogatta. Egyrészt, ha vissza tudják idézni azt a politikai indulatot, amelyben annak a törvénynek a vitája zajlott, talán politikai gyávaságból, mert nem merte egyértelműen megfogalmazni azt a véleményt, amelyet csak ilyen burkolt módon hozott a tisztelt Ház tudomására, vagyis hogy nem biztos, hogy a le hető legjobb megoldás az, amit választottunk, másrészt, mert talán maga sem gondolta komolyan, hogy a végül is követett megoldásnak olyan súlyos következményei lesznek, mint amilyenek végül is véleményem szerint lettek. A Kormány kétszer é lt vissza a bizalommal – ismét egy idézet, mondotta Áder János a törvény vitájának mármár feledésbe merülő kezdetén – , egyszer, amikor nem terjesztette be a helyhatósági választások időpontjára ezt a törvényt, másodszor pedig akkor, amikor ilyen színvonal ú törvényt terjesztett elő. Tisztelt Képviselőtársaim! Az hiszem, ezzel a törvénnyel mindent elkövettünk, illetve elkövettek, amit egy törvénnyel csak el lehetett követni. Az a meggyőződésem, hogy ez egy olyan törvény, amit a képviselőknek csak egy töredék e olvasott el egyáltalán, egy töredékének volt egyáltalán mersze belebocsátkozni ennek a törvénynek az elolvasásába. Ez, gondolom, hogy a jogászokra áll leginkább, és hogy a jogászok olvasták el leginkább ezt a törvénytervezetet. A többi képviselőtársunk – az én sejtésem szerint – legfeljebb annak az ágazatnak a szabályozási részébe volt hajlandó belebocsátkozni, amelyik szakmájába vág. De azt gondolom, hogy még a jogászok számára is meglehetősen nehéz feladatot jelentett ennek a törvénynek a megítélése, hi szen egy olyan roppant joganyagot kellett, illetve kellett volna áttekinteniük, mint amit a közigazgatás szabályozása jelent. Erre pedig az én megítélésem szerint nemcsak, hogy ebben a Parlamentben képesek kevesen, hanem azt gondolom, hogy komoly szakértői kollektívák kellenek ennek a törvénynek a véleményezéséhez. Másodszor, azt gondolom, hogy elkövette a Kormány azt a hibát ennek a törvénynek a megalkotásakor, hogy olyan rohammunkával készíttette el az apprátussal ezt a törvényjavaslatot,
